• hasonlóan a vitaminokhoz szervezetünk az omega-3 zsírsavakat sem képes előállítani, ezért azokat csak étkezés alkalmával tudjuk magunkhoz venni.

• nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges működéséhez

• sejtjeink alkotóeleme és fontos hormonok forrása is

• hiánya komoly betegségek kialakulásához vezethet

• Mi az omega-3 hiány oka? Mindennapi étrendünkben túlsúlyba került az omega-6 és háttérbe szorult az omega-3 zsírsav!

• Hova vezet az omega-3 hiány? Immun és mentális problémákhoz, gyulladásos alapú, szív és érrendszeri megbetegedésekhez, stb!

• Hogyan pótolható az omega-3 hiány? Az omega-3 szükségletünket rendszeres tengeri hal vagy a belőlük készült halolaj fogyasztásával pótolhatjuk.

Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint jó, ha a felvett energiánk 30%-a zsírokból származik.

Ez a megállapítás alapvető, ha a zsírokról esik szó, azonban azok minőségi összetétele sem közömbös a megfelelő táplálkozás szempontjából.

• Kitűnő energiaforrások.

• Elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.

• Jelentősen növelik az ételek élvezeti értékét (számos aroma, íz- és színezőanyag zsiradékban oldódik).

• A szervezetben tárolt zsír részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, a belső szervek védelmében is.

A zsírsavmolekulán belül a szénlánc is hordoz hidrogénatomokat. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc tehát hidrogénatomokkal telített.

A telítetlen zsírsavakban a szénlánchoz kevesebb hidrogénatom kapcsolódik, tehát még van hely rajta. A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a szén-szén kötésnél, ahonnan a hidrogén levált, kettős kötés alakul ki, mely a lánc gyenge pontját képezi és megtöri a láncot. Mivel a töréses láncok nem tudnak szorosan egymáshoz simulni, az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, s már szobahőmérsékleten megolvadnak.

A többszörösen telítetlen zsírsavakban még több - négy-tizenkettő - hidrogénatom vált le a szénláncról. Minél kevesebb hidrogén van egy láncon, annál több törés van benne. S minél több törés van benne, annál folyékonyabb a zsiradék.

Az omega-3 olajok a zsírok egy igen speciális fajtájához tartoznak, mégpedig az alapvető, esszenciális zsírsavakhoz. A kulcsszó az „alapvető", ami orvosi nyelven azt jelenti, hogy ezek a zsírok feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Nélkülük semmiképpen nem lehetünk egészségesek.

Az 1930-as években a kutatók rájöttek, hogy az összes növényben vagy állatban fellelhető zsír között csak kettő van, amelyhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia. E kettő közül az egyik az omega-3 olajok, a másik pedig az omega-6 olajok családjába tartozik.

Először is csökkentik a szívbetegségek esélyét. Az omega-3 EPA és DHA a vérsűrűség természetes csökkentői. Alacsonyan tartják a triglicerideknek nevezett vérzsírok szintjét, csökkentik a magas vérnyomást, illetve segítenek abban, hogy az erek megőrizzék rugalmasságukat és védik őket a gyulladásoktól. Általában véve tehát elősegítik a jó vérkeringést.

Másodszor, természetes gyulladáscsökkentők, s így megelőzik, vagy enyhítik az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, az ízületi gyulladás, a menstruációs görcsök és a migrénes fejfájások.

Harmadszor, a szem retinájának különösen szüksége van az omega-3 olajokra a jó látáshoz. Az omega-3 olajok emellett javítják a szem hajszálereinek a vérellátását is.

Bár mind az omega-3 olajok, mind pedig a halolajok alapvető fontosságúak az egészség szempontjából, hatásuk gyakran különböző.

Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (LNA). AZ LNA leginkább növényi eredetű táplálékokban található, melyek közül a legfontosabb a lenmag, a lenmagolaj, a repceolaj és a dió.

A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halolajokban találhatóak.

A halat és a kagylót leszámítva sokkal könnyebb hozzájutni az omega-6 olajokhoz, mint az omega-3 olajokhoz.

Mindennapi eledeleink közül például olyan ételek gondoskodnak az omega-6 olaj szükségletünk kielégítéséről, mint a különböző gabonapelyhek, a teljes őrlésű lisztből készült péksütemények, a diók, a napraforgómag, a mogyoró, a szárazbab, a tojás, a baromfi és a disznó. Ehhez már semmilyen kiegészítő olajra nincs szükség.

A tudomány rájött, hogy az omega-3 és omega-6 zsírsavak azért olyan alapvetők, mert a belőlük előállított eicosanoidok mindenből kiveszik a részüket, hiszen minden szervrendszerre hatással vannak.

A rossz hatások akkor lépnek fel, ha egy bizonyos eicosanoidból túl sok termelődik. Ez abban az esetben történik meg, ha a két esszenciális zsírsav (az omega-3 és az omega-6) aránya felborul és az omega-6 zsírsavból jelentős többlet jelentkezik. A potenciálisan legkárosabb anyagok sejtjeinkben az arachidonissavból (AS), azaz egy omega-6 zsírsavból termelődnek.

A természet nyilvánvalóan úgy rendezte, hogy mindkét zsírsavcsaládra szükségünk legyen. Egyensúly - erről szól az egész, s éppen ez az, ami sok ember étrendjéből hiányzik. Az ideális omega-3 – omega-6 egyensúly 1:1 és 1:10 között kellene, hogy legyen!