 |
 |
 |
|
Milyen bizonyíték van arra, hogy a zsírsavak egyensúlyának felbomlása befolyásolhatja a depresszió kialakulását? Világméretekben több munkanap esik ki a termelésből depresszió miatt, mint bármely más betegség okán. Dr. Joseph Hibbeln, a National Insitutes of Health kutatója szerint a depresszió térhódítása közvetlenül kapcsolódik az étkezési szokások megváltozásához, különösen a zsír fogyasztásához. Rámutat, hogy a szója-, kukorica-, pálma- és gyapotmag-olaj használatának óriási mértékű növekedésével az elmúlt 100 évben teljesen megváltozott az omega-6 és az omega-3 zsírsavak aránya az étrendben. A szójaolaj fogyasztása például az Egyesült Államokban az elmúlt 100 év során az ezerszeresére nőtt, 1:1-ről 16:1-hez tolva el ezáltal az omega-6 – omega-3 arányt. Dr. Hibbeln szerint ez okozza a bajt. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki kutatók. Adataik szerint az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelően az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a depressziós, míg Japánban csak 0.1%: a különbség harmincszoros-ötvenszeres. Tehát, az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió, és a szülés utáni depresszió kialakulásában. Dr. Rudin negyvennégy betege közül majdnem mindegyik arról számolt be, hogy az 1980-as évek elején végzett, 1-2 évig tartó nem hivatalos kísérlet végére nyugodtabbnak és kevésbé feszültnek érezte magát. Dr. Rudin egyike volt az első olyan amerikai orvosoknak, akik betegeiknek omega-3 olajokat adtak, míg az omega-6 olajokat és margarinokat száműzték, vagy mérsékelték az étrendjükben. Azóta a kutatók felfigyeltek arra, hogy azok a népek, akiknek legfőbb fehérjeforrásuk a hal, igen kevés depressziós megbetegedéssel küszködnek. Joseph R. Hibbeln és Norman Salem, Jr. az Országos Egészségügyi Intézettől megállapították, hogy az észak-amerikai és európai népesség körében tízszer annyi depressziós állapot fordul elő, mint Tajvanon. A halfogyasztás aránya ugyancsak magas, a depresszióé pedig ugyancsak alacsony Japánban és Hongkongban is. Sok neves tudós megegyezik abban, hogy az a riasztó növekedés, melyet az amerikai és európai depressziósok számában tapasztalunk, arra vezethető vissza, hogy túl sok omega-6 olajat és túl kevés omega-3 olajat fogyasztunk. 1996-ban egy ausztrál orvos csoport megvizsgálta tizenkét depresszióban szenvedő beteg zsírsavszintjét, és megállapította, hogy minél súlyosabb depresszióban szenvedett egy beteg, annál magasabb volt az omega-6 AA szintje az omega-3 EPA-hoz képest. Az EPA, ha DHA halolajjal együtt adagoljuk, nagy szerepet játszik az AA-ból átalakuló eicosanoidok túltermelődésének megakadályozásában. Sokan úgy gondolják, hogy a szülés utáni depresszió részben az anya DHA-hiányának a következménye is lehet, ha terhessége alatt túlságosan kevés omega-3 olajat fogyasztott. Továbbá az alkoholizmust kísérő súlyos depresszió is összefügghet az omega-3 olajokkal, hiszen az alkohol kimeríti az agy DHS-tartalékait. Az agy szinte teljes egészében zsírból áll, így egyértelmű, hogy a zsírfogyasztás hatással van az agy összetételére, különösen az ioncsatornákéra, ezek viszik ugyanis a jeleket az agyból és az agyba. Arra is van bizonyíték, hogy az omega-3 zsírsavak alacsony szintje a hangulatért felelős szerotonin-hormon alacsony szintjével jár együtt. Dr. Hibbeln hipotézisét alátámasztja az a tény, hogy a depresszió előfordulása sokkal ritkább a halat nagy mennyiségben fogyasztó országokban. A hal, különösen a zsíros mélytengeri hal, kiváló forrása az omega-3 zsírsavaknak, gyakori fogyasztása visszatolhatná az arányt az 1:1-hez. Forrás: Clara Felix: All about omega-3 oils http://www.informed.hu; International Health News -
-
-
-
|
