 |
 |
 |
|
Miért hívjuk az omega-3 olajokat az „agy táplálékának"? Az agyunkat főleg a lipideknek nevezett zsírok alkotják, köztük a koleszterin és az egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírok. Míg a szervezetünk a koleszterint és a legtöbb agylipidet is elő tudja állítani, a többszörösen telítetlen zsírok beszerzése attól függ, hogy mennyi omega-6 és omega-3 olajat tartalmazó ételt eszünk. Az AA, az egyik omega-6 zsírsav, és a DHA, az egyik omega-3 zsírsav, agyunk leggyakoribb többszörösen telítetlen zsírsava. Közülük is a DHA-ból van több. Magzatkorunkban a méhlepény látott el minket elegendő AA-val és DHA-val, melyet az anya táplálékából, illetve az anya szöveteiből vont el, ha az anya táplálékában nem volt elegendő. Ha egy terhes anya a magzatát elegendő omega-6 zsírsavval, viszont nem elég omega-3 zsírsavval táplálja, akkor a természet ezt azzal kompenzálja, hogy az omega-6 zsírokat hosszabb láncú, telítetlenebb zsírokká alakítja, melyek a DHA-ra hasonlítanak. A hasonlóság azonban nem elég a működéshez. Egy állatkísérlet jól kimutatta a különbséget. Azok a fiatal patkányok, amelyeknek az anyja meg voltak fosztva az omega-3 olajoktól, olyan agyat fejlesztettek ki, amely tele volt omega-6 DHA-pótlóval. Ezeknek a patkányoknak viselkedési rendellenességeik voltak, és korántsem teljesítettek olyan jól a labirintus tesztekben összehasonlítva azokkal a patkányokkal, amelyek omega-3 olajjal táplált anyától születtek. . Elmondhatjuk tehát, hogy egy terhes anya minél több halat és más, omega-3 olajokat tartalmazó ételt illeszt étrendjébe, annál több DHA-t juttat magzatának, s annál kisebb lesz annak a lehetősége, hogy ő vagy magzata hiányt szenved. Ugyanez igaz a már megszületett, szoptatott csecsemőre is. 1997-ben a Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája új irányelveket adott ki, melyben arra biztatják az anyákat, hogy legalább egy évig szoptassák babájukat, azaz 6 hónappal tovább, mint amennyit korábban tanácsoltak. Forrás: Clara Felix: All about omega-3 oils |
