1. ábra

Milyen veszélyeket hordoz, ha a szabad gyökök száma megnő a szervezetben?

A szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat. A szabadgyök-reakciók a sejt minden részében végbemennek. Testünk sejtjei, szövetei a szabad gyököknek nevezett agresszív atomcsoportok állandó támadásának vannak kitéve - kutatók számításai szerint minden egyes testsejt naponta körülbelül 10 000 alkalommal.

A szabad gyökök az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során, valamint az ultraibolya- és röntgensugárzás hatására keletkeznek, de bizonyos körülmények között, pl. tartós légszennyezettség, betegségek, vagy dohányzás hatására fokozottabban termelődnek.

Azáltal károsítják a sejteket - legrosszabb esetben a DNS molekulákat is -, hogy szabad elektronjuk lévén összekapcsolódnak a sejtalkotó anyagokkal. Egy-egy ilyen súlyosan sérült sejt rákos sejtté válhat, vagy elhalhat, melyek eltakarítása az immunrendszer feladata.

Továbbá a szabad gyökök károsító hatása sok betegség kialakulásában kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, több májbetegség kialakulásában.

A szabad gyökök és a lipid peroxidáció

A szervezetben képződő szabad gyökök a lipid peroxidációnak nevezett folyamatot indítják el. Peroxidációra főleg a többszörösen telítetlen zsírsavak hajlamosak, mivel a kettős kötések melletti szénatomjuk C–H kötése gyengébb, ezért a szabadgyök-reakciók kezdetét jelentő hidrogénelvonás könnyebben végbemegy.

A lipid peroxidáció elnevezés félrevezető abban az értelemben, hogy a folyamat egyáltalán nem korlátozódik a lipidekre, hanem képes a keletkező szabad gyökök környezetében lévő összes alapvető biomolekulát (fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok) károsítani.

A szabad gyökök és a gyulladásos folyamatok

A gyulladás általános mechanizmusában is lényeges szerepe van a szabadgyök-reakcióknak. A fagociták működésekor keletkező oxigén szabad gyökök célszerű hatásukon – a mikroorganizmusok, célsejtek elpusztításán – kívül, a sejten kívüli térbe jutva károsíthatják a környező szöveteket. Ezenkívül igazolták, hogy szerepük van egyes gyulladást fenntartó anyagok képződésében.

A szabad gyökök és az öregedés

Számos adat utal meghatározó szerepükre az öregedés folyamatában. Ezt igazolja az antioxidánsok átlagos élettartamot meghosszabbító hatása és a szabadgyök-reakciókat minimalizáló hasonló hatása.

A szabad gyökök és a májbetegségek

Kimutatták, hogy a májbetegségek bizonyos formáinak előidézésében is jelentős része van a szabad gyökös mechanizmusoknak. Az alkohol májkárosító hatását szabad gyökök felszabadítása útján hozza létre. Több vegyszer és gyógyszer által kiváltott májkárosodás is szabadgyökös-reakciók következménye. A gyógyszer, vegyszer által indukált májkárosodások döntő többsége szabadgyök-reakciók útján jön létre, csak kisebb részükben szerepel immunológiai mechanizmus. A réz- és vaslerakódással járó betegségekben (Wilson-kór, haemochromatosis) is a májkárosodás kialakulásában valószínűleg szabadgyök-reakciók szerepelnek.

A fentiek miatt fontos, hogy az Eskimo halolaj gyakorlatilag nem növeli a szabad gyökök számát a vérben, és az E-vitamin mennyiségét sem befolyásolja rossz irányba, így nincsen negatív élettani hatása.