A stressz csökkentése gyermekeknél
Vannak általánosan bevethető megoldások – hívhatjuk ezeket alapoknak –, amelyek a konfliktustól függetlenül is jó kiindulópontot adnak a stressz csökkentéséhez. Ilyen például, a mindennapokba vitt rendszer, a kiadós pihenés, a megfelelő táplálkozás, és a megfelelő szülői jelenlét, figyelem. Ezek révén a gyermek könnyebben meg tudja állni a helyét bizonyos stresszes helyzetekben. Szánjunk több egyéni időt a gyerekre napi szinten. Beszélgessünk velük, vagy akár még az is elegendő lehet, hogy ugyanabban a helyiségben tartózkodunk, hogy ezáltal is érezze, bármikor a rendelkezésére állunk. Néha a gyerekek már attól sokkal jobban érzik magukat, oldottabbak, ha egyszerűen együtt töltünk némi időt, együtt játszunk velük.
Állítsunk fel egy estéhez köthető, vagy alvási menetrendet, amelyhez még a hétvégén is tudunk ragaszkodni kisebb-nagyobb időkitolással. Ebben a rutinban legyen benne egy 30-45 perces idő, amikor velük vagyunk. Ilyenkor előkészíthetjük a reggelt is azzal, hogy együtt kiválasztjuk a másnapra szánt ruhát, iskola esetén pedig a bepakolás jelentheti a reggelre vonatkozó könnyedséget. A továbbiak viszont szóljanak a lefekvéshez, alváshoz készülésről, amikor is mesét olvasunk, beszélgetünk a napi történésekről. Kitalálhatunk rövid történeteket velük együtt, ami reflektál az adott napon történtekre és valamiféle mesés megoldást kínál nekik. A helyben kitalált meséktől nem kell megijedni. A gyermekek az egyszerű, rövid történeteket is nagyon gazdagon képesek elképzelni, megélni, és nagyon gyorsan tudnak kapcsolódni hozzá. Nekünk csak a vázat kell megalkotni, s engedni, hogy a gyermek is szőhesse a történetet, mivel ez által fog csatlakozni saját élmény szinten a meséhez, és a hozzászólásai mentén tudjuk meg, hogy mi is foglalkoztatja, milyen élményei vannak a világról.
Ezekben az együtt töltött időkben fontos, hogy legyen testi érintkezés, simogatás, dédelgetés, finom masszírozás, vagy egyszerűen csak engedjük, hogy odabújjanak hozzánk. Ez tovább segíti a gyermekeket abban, hogy átkerüljenek a napi tevékenységből egy nyugodt állapotba, s könnyebben elaludjanak.
Az alvás mellett kiemelkedően fontos szerepe van a kikapcsolódásnak, játéknak is. A játék felszabadítja őket. Sajnos, néha az olyan tevékenységek, mint például a sportok, egyre inkább a sikerről, mint a szórakozásról szólnak. Ehelyett gondoskodjunk arról, hogy a gyermek csupán a mulatság kedvéért játsszon. Napi szinten biztosítsunk időt, amikor a gyermek játékokkal játszhat, sportolhat (verseny nélkül), rajzolhat, egyszerűen csak önfeledten bohóckodhat, de akár kirándulhatunk, biciklizhetünk is együtt.
A pihenést elősegítheti az is, ha kicsit visszább veszünk az iskolai, vagy az iskola utáni elfoglaltságokból.
A megfelelő táplálkozás terén a gyermek ízlése mentén ragaszkodjunk a gyümölcsökhöz, zöldségekhez, a változatos étrendhez, és csökkentsük az édességek számát. A csokoládé, cukorka gyorsan felpörgeti a gyermeket, de csak rövid időre. Ilyenkor nemcsak aktivitásban, de érzelmileg is hullámvasút élménye lehet, ezért jobb elkerülni az esti édességet.
Egy 968 személlyel végzett, 30 évig tartó, amerikai kutatás kimutatta, hogy a heti egyszeri csokoládé javítja a kognitív képességeket, a memóriát. Külön kinevezhetünk egy csoki napot, amikor a csoki fogyasztása akár közös program is lehet. Így a gyermek nem megvonásnak éli meg, hanem rendszernek.
Ha félünk bizonyos helyzetektől, elkerüljük őket. Azonban a szorongáskeltő helyzetek elkerülése fenntartja a szorongást. Érdemes gyermekünket bátorítani, hogy szembenézzen félelmeivel azáltal, hogy a szorongás okait segítjük konkretizálni.
Segíthetünk nekik potenciálisan stresszes helyzetekre felkészülni. Például, mondjuk el, mikor megyünk velük el az orvoshoz, s meséljük el részletesen, hogy ott mi fog történni. Ezeket az információkat mind a gyermekek életkorára lehet szabni, s ahhoz mérni, hogy mi az az ismeret, ami megnyugtatja őket.
Elmagyarázhatjuk, milyen végkimenetele lehet, ha egy-egy félelem eltűnik, ezáltal is erősítve a szembesülést, a harcot. A meséknek ebben az esetben is döntő szerepük van, hiszen a mesebeli hősök is saját konfliktusaikat, félelmeiket győzik le. A mesék végén ott rejtőzik a küzdelemért, győzelemért járó jutalom, ami segítheti kibillenteni a szorongásból, s tettre ösztönzi a gyermeket. A félelmek legyőzése utáni jutalmazás tehát ösztönző lehet, hogy a későbbiekben is meg merje tenni a szükséges lépéseket. Ez a jutalom lehet egy ölelés, egy matrica, egy játék, vidámparki együttlét, strand vagy bármi, ami a gyermekben pozitív visszacsatolást eredményez a megtett lépéssel kapcsolatban.
A gyermekek a felnőtteket utánozzák. Mi adunk nekik mintát a szorongásra és a feloldásra is. Tehát, ha mi magunk is elkerüljük a szorongást okozó helyzeteket, akkor a gyermek is. Ha szembenézünk félelmeinkkel, akkor a gyermek is szembe fog nézni. Ha gondoskodunk magunkról és rendszeresen időt szánunk saját szükségleteinkre, akkor a gyermek megtudja, hogy az önellátás az élet fontos része. Ugyanígy a negatív és pozitív gondolkodás is minta a számukra.
A gyermek könnyebben és gyorsabban tanul a megfigyelt mintákból, amik jobban beépülnek, mint a tanított metódusokból.
A gyermek és a szorongás közötti kapcsolat enyhítésében a legelső lépcsők mi magunk vagyunk, szülők, pedagógusok. Mi vagyunk a példák a számukra, hogy miként kezelhetnek egy-egy érzelmileg nehezebb helyzetet, s hogyan oldhatják azt meg. Tehát, amikor a gyermekünk pszichológiai jólétéről gondolkodunk, akkor legelőször is gondoljunk a sajátunkra. Ezek a modellek a felnőtté válás útján egészen végig kísérik őket, s alapjaiban eldöntik, hogy hogyan fognak majd felnőttként megélni stresszes helyzeteket, életszakaszokat.
Ne feledjük, hogy bizonyos fokú stressz normális! Hadd tudja meg a gyerek, hogy az is rendben van, ha dühös, ha fél, magányos, vagy szorongó, és hogy más emberek is érzik ugyanígy magukat időnként. A megnyugtatás nagyon fontos, ezért is kell emlékeztetnünk őket arra, hogy mi, szülők, biztosak vagyunk abban, hogy a gyerek képes kezelni ezeket a helyzeteket.
Ha a gyermek azt mondja, aggódik vagy fél, akkor ne mondjuk neki: „Nem, te jól vagy”. Ez nem segíti a gyermeket. Helyette inkább jelezzük, hogy látjuk félelmét, szorongását, és megkérdezhetjük, hogy mi miatt aggódik. Mi az, ami félelmet kelt benne.
Amikor a gyerek nem tudja, vagy nem akarja megvitatni a problémáját, akkor próbáljunk meg beszélni neki a sajátunkról az ő nyelvén. Ez azt mutatja, hogy képesek vagyunk vele komoly témákkal foglalkozni és megosztani azt, és ugyanakkor rendelkezésére állunk megvitatni az ő problémáit, amikor ő érzi annak szükségességét.
A korosztályáról szóló mesék, történetek olvasása, felolvasása is sokat segíthet abban, hogy jobban felismerje a saját helyzetét, és azt, hogy nincs egyedül érzéseivel, gondolataival.
Kis erőfeszítéssel olyan eszközöket is adhatunk gyermekeinknek, amelyekre az érzelmi egyensúly fenntartásához van szükség. A gyermekek aktív résztvevői lehetnek a saját egészséges, nyugodt életünk megteremtésében. Ilyen technika lehet:
1. Használjunk megerősítéseket, pozitív állításokat, mely ellensúlyozza a gyermek stresszét!
Tanítsuk meg a gyermeket szünetet tartani és azt mondani: „Nyugodt vagyok”; „Békés vagyok”; „Boldog vagyok”; „Biztonságban vagyok”. Készíthetünk apró cédulákat is ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal, melyekhez könnyen hozzáfér napközben, pl. iskolai füzet hátuljára írva, tolltartóba, zsebbe téve, vagy egy tálban elhelyezve a lakás általa könnyen megközelíthető helyén, amiből bármikor húzhat egyet.
2. Tanítsuk meg, hogy létrehozzon vizualizált képeket!
Ösztönözd a gyermeket arra, hogy boldog gondolatokat, képeket találjon ki, amit akkor hoz elő, amikor stresszez helyzetet él át. Lehet ez egy rövid történet, jelenet, amiket akkor idéz fel, ha fél, szorong. Képzelje el, ahogy a felhőkön ugrál, lecsúszik egy szivárványon, vagy egy buborékban úszik. Figyeljük meg, miként hat a gyermek saját relaxációs technikája rá, hogyan képes azokat alkalmazni. A további szórakozás érdekében ezeket le is írhatod, feljegyezheted magadnak.
3. Gyakoroljátok a szabályozott légzést!
Lassú, mély lélegzetvétel esetén csökkenthető a gyermek szorongása, haragja. Minden gyermek könnyedén elsajátíthatja ezt a fontos és erőteljes technikát. Lélegezzetek be lassan, miközben számoltok: 1-2-3-4. Majd lassan kilégzés: 1-2-3-4. Ezt a játékosság kedvéért bemutathatjuk egy plüss állaton is.
4. Használj progresszív izomlazítást, hogy segítsen a gyermeknek elaludni!
A gyermek testét és elméjét lehet lenyugtatni különböző izomcsoportok masszírozásával. Kezdjük a lábánál, majd felfelé a fej irányába, miközben hangsúlyozhatjuk is: „most a lábakat lazítjuk el. A láb ellazul. A láb ellazult.” és így tovább. Néhány alkalom után a gyermek már akár önmaga is képes lehet elvégezni ezeket a mozdulatokat. Ezt a technikát úgy is végezhetjük, hogy megfeszítünk izomcsoportokat, kitartjuk egy pár másodpercig, majd elernyesztjük, pihentetjük azokat.
A legtöbbünknek, szülőknek jó képességünk van arra, hogy gyermekeink stresszes helyzeteit jól kezeljük. A különböző technikák és metódusok mellett azonban, ha a gyermek olyan tüneteket mutat, ami miatt nagyon aggódunk, mert a megváltozott viselkedés megmarad, súlyosbodik, amikor a stressz már súlyos szorongást eredményez, vagy amikor ez a viselkedés már komoly gondokat okoz az iskolában, közösségi tereken, akkor már külső segítséget hívhatunk egy terapeuta vagy más mentálhigiénés szakember személyében.
Bár sokan szégyenként élik meg a szakmai segítség behívását – mit mondanak majd a szomszédok, osztálytársak szülei –, ezt sohasem szabad szégyennel kezelnünk. Szakmai segítség bevonás esetenként nagyon is indokolt lehet. Ez nem fogja megbélyegezni a gyermeket, hanem segít a kialakult helyzetet visszafordítani, rendbe rakni, hogy további élete teljesebb lehessen. Hiszen a legfontosabb mindannyiunknak gyermekünk fizikai, mentális és pszichikai jól léte.
Írta:
Regőczi Lalus
www.vekaalkotomuhely.hu