Az omega-3 zsírsavak fontossága

Az omega-3 többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak nélkülözhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez. Hasonlóan a vitaminokhoz a szervezet az omega-3 zsírsavakat sem képes előállítani, ezért azokat csak étkezés alkalmával tudjuk magunkhoz venni. Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (LNA). Az LNA leginkább növényi eredetű táplálékokban található, mint például a lenmagolaj, a repceolaj és a dió. A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak omega-3 EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halakban és egyéb tengeri élőlényekben találhatóak. Omega-3 EPA és DHA bevitelhez a halolaj az egyik legideálisabb forrás. Ha omega-3-mal dúsított élelmiszert veszünk, meg kell nézni, hogy az halolajból, vagy lenmagolajból vagy esetleg egyéb növényi olajból ered-e, hiszen hatásmechanizmusuk nagyban eltér egymástól, és nem helyettesítik egymást.
 

Szervezetünk egyik legfőbb építő elemei a zsírsavak, azonban nem mindegy, hogy táplálkozásunkkal milyen zsírokat juttatunk be a szervezetünkbe. Léteznek jó és rossz zsírok, ezeknek az aránya határozza meg mindennapi egészségünket és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünket.

Az omega-3 EPA és DHA testünk fontos alkotóelemei, többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak, amelyek tengeri halakban és egyéb tengeri élőlényekben találhatóak.

Az omega-3 EPA és DHA:

• nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges sejtműködéséhez
• testünk sejtjeinek alkotóeleme és fontos hormonok forrása
• pozitív hatásait sejtszinten fejti ki, és a hormonok működését is jó irányba befolyásolja, ezzel egészségügyi problémáink jó részét alapjaiban oldhatja meg

Az omega-3 azáltal vesz részt a sejtműködésben, hogy beépül a sejthártyába, és rugalmasabbá teszi azt, így segítve az összes szervrendszer egészséges működését.

Omega-3 zsírsav fogyasztását követően javul a sejtmembrán rugalmassága, ezáltal számos sejten belül lejátszódó folyamat is, mint például az enzim és receptor aktivitás, ionáramlás, stb. Ezek az alapvető sejtszintű folyamatok rendkívül fontosak szervezetünk egészséges működéséhez!
 

Milyen pozitív hatásai vannak az omega-3-nak? Mi alapján válasszak készítményt?  Növényi omega-3 vagy halolaj? Az omega-3 hiány oka  Kérdések és válaszok

 

Mi az omega-3 hiánynak az oka?

Étrendünkből szinte teljesen hiányoznak az omega-3 tartalmú ételek, illetve túlsúlyba kerültek a magas omega-6 zsírsav tartalmú táplálékok.

Az omega-3 zsírsavat szervezetünk nem tudja önállóan előállítani, és a természetben nagy mennyiségben főként a tengeri halakban található, melyből ritkán és keveset fogyasztunk.

Ezzel szemben az omega-6 túl nagy arányban fordul elő mindennapi étrendünkben margarinok, sütőolajok, állati zsírok, kukorica-, mogyoró-, kendermag-, napraforgóolajok, stb. összetevőjeként. Emiatt ezekből a zsírsavakból túlságosan sokat fogyasztunk.

Milyen egészségügyi problémák merülhetnek fel az omega-3 hiánynak illetve a túlzott omega-6 fogyasztásnak eredményeként?

•     Allergia
•     Asztma
•     Diszlexia
•     Szív és érrendszeri megbetegedések
•     Koleszterin és triglicerid problémák
•     Gyulladásos alapú betegségek (pl. ízületi problémák)
•     Immunrendszerrel kapcsolatos megbetegedések
•     Ekcéma, pikkelysömör

Hogyan pótolható az omega-3 hiány?

A rendszeres tengeri hal vagy a belőlük készült minőségi halolaj készítmény fogyasztásával pótolhatjuk az omega-3 szükségletünket, és ezzel egyidejűleg szervezetünkben az omega-3 - omega-6 arányt is javítjuk.

 

A halolajban található omega-3

• előnyösen befolyásolja a szem látóhártya működését
• előnyösen befolyásolja az agysejtek működését
• előnyösen befolyásolja az idegsejtek működését
• nélkülözhetetlen az immunrendszer normális működéséhez
• védi az érfalakat az érelmeszesedéstől
• segíti a gyulladásos típusú betegségek gyógyulását
• segít a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a szívritmuszavar kialakulásának megelőzésében
• csökkenti az újbóli szívinfarktus bekövetkezésének rizikóját
• csökkenti a vérrög kialakulásának a kockázatát azáltal, hogy gátolja a véralvadást elősegítő faktorokat:
• növeli a véralvadási időt
• gátolja a vérlemezkék összecsapódását
• csökkenti a vér viszkozitását
• segít a bőrbetegségek (pl.ekcéma, pszoriázis, hajhullás stb.) enyhébb formáinak megelőzésében és kiegészítő kezelésénél is
• csökkenti a káros hatású thromboxán és a leukotrién szintet, és növeli a jó hatású prosztaciklin szintet
• segít csökkenteni a szervezeten belüli omega-6 túlsúlyt, ezáltal enyhítve az emiatt kialakult betegségek tüneteit (Pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, szívritmuszavar, gyulladásos betegségek, immunrendszer problémák, túlzott vérrögképződést, stb.)

A testünkben a helyes eicosanoid hormon összetétel is a megfelelő omega-3 - omega-6 aránytól függ.

Továbbá a keringésen keresztül még számos jótékony hatást fejt ki szervezetünkben.

Az a tény, hogy omega-3 fogyasztásának hatására a test minden sejtjében kedvező változások indulnak el, magyarázza azt, hogy számos egymással nem közvetlen kapcsolatban lévő szervben illetve testrészben is tapasztalhatjuk a pozitív hatásokat. Ilyenek például a szív, a vérerek, az izületek, a bőr vagy a szemek is.

Az eredmény nem garantált, és egyénenként eltérő lehet.
 

Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelő működésének fenntartásában, az egészség megőrzésében, és a betegségek gyógyításában.

Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat esszenciális, azaz alapvető zsírsavaknak nevezzük, ami azt jelenti, hogy ezek a zsírsavak nélkülözhetetlenek az egészséges élethez!

Hasonlóan a vitaminokhoz a szervezet az omega-3 zsírsavakat sem képes előállítani, ezért azokat csak étkezés alkalmával tudjuk magunkhoz venni.

Egyoldalú táplálkozásunknak köszönhetően az omega-3 típusú zsírokból alig fogyasztunk, ezzel szemben étrendünk nagy mennyiségben tartalmaz magas omega-6 tartalmú állati zsírokat és hidrogénezett növényi olajokat. Ezért fontos, hogy omega-3-mal egészítsük ki az étrendünket!

Szervezetünkben számos betegség okozója is lehet az omega-3 hiány illetve az egészségtelen irányba eltolódott omega-3 - omega-6 arány. Az ideális 1:1-1:10 lenne, ezzel szemben napjainkban az omega-3 - omega-6 arány 1:25 - 1:30 közé esik.

Ennek oka, hogy a szervezetnek nélkülözhetetlen omega-3 EPA és DHA többszörösen telítetlen zsírsavak főként a hidegvízi, mélytengeri halak húsában találhatóak, amelyekből alig fogyasztunk.

Hazai körülményeink között legegyszerűbben halolaj készítménnyel pótolhatjuk a szervezetünk számára szükséges omega-3 mennyiséget.
 

A vitaminok, multivitaminok választásánál nem az ár, hanem a készítmény hatóanyag tartalma a legfontosabb, ez különösen igaz az omega-3 készítményekre. Érdemes utána nézni, rászánni az időt, hiszen amellett, hogy pénzt takaríthat meg, szervezetének sem mindegy, milyen hatóanyag tartalmú készítményt szed.

Legfontosabb, amire figyelni kell halolaj készítmény választásánál, hogy az alapanyag - a tengeri hal - honnan származik. Ne válasszon gyenge minőségű halból készített olcsó, könnyen avasodó készítményeket, mert nem csak a kívánt hatást nem produkálja a termék, de a megavasodott halolaj ártalmas is lehet egészségére. Szintén kerülje a tenyészetekből származó halakból kivont olajakat.

Figyeljen az EPA és DHA értékekre, minél magasabb annál jobb, de nem csak ez számít. A készítmény tisztasága nagyon fontos, az hogy minden a halakban található nehézfémtől és mérgező anyagtól a nemzetközi standardok szerint legyen megtisztítva.

Az omega-3 gyorsan oxidálódik, avasodik. Az avas készítmény gyulladásgeneráló hatású, és különböző nem várt mellékhatásai is lehetnek. Kerülje ezeket!

 

Az Eskimo készítmények forrása a vadhalászatból származó hidegvízi, mélytengeri hal. A több mint 10 éve forgalmazott skandináv készítménycsalád számtalan esetben bizonyított már, legyen szó a gyermekeknek szóló Kids vagy a felnőtt olajokról. Hatásuk klinikailag bizonyított, OGYI által bevizsgált, patikákban is megvásárolható biztonságos készítmények.

38%-ban tartalmaznak omega-3 EPA-t és DHA-t, ami a legnagyobb koncentráció, amit természetes halolaj elérhet.

Az Eskimo halolaj biztonságos, fogyasztása semmilyen kockázattal sem jár, mivel a készítmény az egészségre káros, rákkeltő anyagoktól garantáltan megtisztított. Rendkívül stabil, így nem okoz lipid peroxidációt (avasodás és szabadgyök képződés) a testen belül. Csak természetes összetevőket tartalmaz, előállítása során semmiféle kémiai beavatkozást, módosítást nem alkalmaznak.

Az Eskimo halolaj hatékony, mert

• egyedülálló az oxigénnel szembeni stabilitása, így nem avasodik meg elveszítve jótékony hatásait
• tartalmazza a halakban található összes sejtvédő antioxidánst
• természetes E-vitamin keverék (alfa- delta- és gamma-tokoferol) hozzáadásával készül, mely antioxidánsként erősíti az omega-3 hatását megvédve az avasodástól.

Hatékonysága tudományosan, klinikai kísérletekkel bizonyított. Az Eskimo halolaj család pozitív hatásait 6 doktori disszertáció és számos klinikai tanulmány bizonyítja, több mint 400 nemzetközi, tudományos publikációban!

A termékek laktóz, tejcukor, tejszármazék és glutén mentesek! Sportolók számára is ideális, független laboratórium által bevizsgált, garantáltan nem doppingszer.
 

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen zsírokat fogyasztunk. Magyarországon nem éppen a legoptimálisabb a lakossági zsírfogyasztás. Első helyen (25%) húsok, pástétomok, szalonnák állnak, a zsírfogyasztás 20%-át a sütemények, édes tészták, zsírban sült tészták teszik ki. Ezt követi a vaj és margarin, valamint a tejtermékek, és csak ötödikként következnek a sorban a zöldségek és a halak.

De miért is nem a legideálisabb ez a megoszlás?

A zsírok fajtái

A zsírokat a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatjuk.

A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található hidrogénmennyiségben különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírok értékesek, azaz a főleg növényi eredetűek.

Ugyanakkor nem árt tudni, hogy egyes termékek (szendvicsmargarinok, főzőmargarinok, félkész és kész termékek) ugyan növényi olajokból készülnek, de ezeket az előállítás során hidrogénezik, megváltoztatva a természetes zsírsavak eredeti szerkezetét. Ilyenkor azt mondjuk, hogy megváltozik a zsír állapota, mely felosztás szerint megkülönböztetjük a cisz (a természetes) és a transz (mesterséges) formát.

Káros zsírok

A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek (pl.: disznózsír, vaj), és leginkább szembetűnő tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül, úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben találhatók.

A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj.

Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet.

Ezek azok a zsírok, melyekből (a javuló tendenciák ellenére) a magyar lakosság a legtöbbet fogyaszt.

Amire szükség van

A zsírok másik és számunkra sokkal fontosabb csoportja a telítetlenek, melyek közül elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van belőlük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésűekben, az almában, a körtében - főleg a héjukban!

Az első csoport fő forrása még az olíva- és repceolaj valamint az olajos magvak. A többszörösen telítetlen zsírsavak fajtái a növényi olajakban és a halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében találhatók meg. Külső tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét.

Többszörösen telítetlen zsírsavak - omega-6 és omega-3

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6 és az omega-3 zsírsavak, azaz az esszenciális zsírsavak.

Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok termelésében, melyeknek több funkciójuk van, elsősorban gyulladásszabályozó és vérzés gátló hatásúak.

Ezen túl szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában.

Az omega-6 zsírsavak (linolsav-származékok) fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt napi szükséglete megközelítőleg 4 g, mely 2 kávéskanál napraforgóolajnak, ill. 1 marék mandulának vagy diónak felel meg.

Valamivel nagyobb mennyiségben védelmet nyújthat a szívkoszorúér-betegséggel szemben, 25 g-nál több napi bevitel azonban fokozza a szabad gyökök termelődését, így már káros is lehet az egészségünkre.
 

Az omega-3 olajok és a halolajok voltaképpen ugyanazok?

Bár mind az omega-3 olajok, mind pedig a halolajok alapvető fontosságúak az egészség szempontjából, hatásuk gyakran különböző.

Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (LNA).

Amikor LNA tartalmú zsírokat emésztünk, enzimjeink az LNA-k egy kis részét hosszabb, még többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakká alakítják. A kutatók ezek közül az eicosapentén savra (EPA) és a docosahexén savra (DHA) fordítják a legnagyobb figyelmet.

Az EPA 20 szénatom hosszúságú, és 5 kettős kötés van benne. A DHA a legtelítetlenebb omega-3, 22 szénatom hosszúságú és 6 kettős kötés található benne. Legalább 10 LNA-ra van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy egyet EPA-vá alakítson. Továbbá ez a fajta átalakítás, különösen idős embereknél nem túl hatékony, sőt vannak olyanok is, akik esetében egyáltalán nem működik.

AZ LNA leginkább növényi eredetű táplálékokban található, melyek közül a legfontosabb a lenmag, a lenmagolaj, a repceolaj és a dió. A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halolajokban találhatóak. A legfontosabb kivétel a friss (nem szárított) alga, amely a szigeteken vagy tengerpartokon élő népek étrendjének nagy részét képezi.

A halak és a kagylók ezzel szemben kevés LNA-t tartalmaznak általában, viszont sok bennük az EPA és a DHA. A halakban több található ezekből, mint a kagylókban, mivel a halak szöveteiben több a zsír. A halakból kivont olaj tehát az EPA és DHA gazdag forrása.

A halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani.
 

Fontos megjegyezni, hogy a növényi eredetű omega-3 zsírsavat sokkal nehezebben hasznosítja az emberi szervezet, csakúgy, mint a növényekben található vasat. Továbbá az omega-3 (LNA) tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak, és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA omega-3, mint az omega-6).

A lenmag (legjobb növényi omega-3 forrás) nagy mennyiségben tartalmaz LNA-t (alfa-linolénsavat), amely az omega-3 zsírok egyik fajtája.

Korábban azt hitték, hogy az emberi szervezet képes az alfa-linolénsavat EPA-vá és DHA-vá átalakítani. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy a szervezet csak nagyon kis mennyiségű EPA-t tud ebből előállítani és ez az átalakítás, különösen idős embereknél nem túl hatékony!

Ennek az oka az, hogy az emberi szervezetben nagyon kevés van egy úgynevezett delta-6 enzimből, amely szükséges ahhoz, hogy az LNA-ból EPA-t tudjon képezni. Továbbá ezt az enzimet használja az összes omega olaj, így az omega-6 is. Ha a szervezet omega-6 szintje magas, akkor a delta-6 enzimek száma tovább csökken, mert az omega-6 felhasználja azokat.

Ami szintén figyelemre méltó, hogy amikor lenmagolajat fogyasztunk, utána csökken a vérben a DHA mennyisége, ahelyett, hogy nőne, és ez kedvezőtlen a szervezet számára! Ezért a lenmagolajjal és egyéb növényi olajokkal nem helyettesíthetjük a halolajban található omega-3 zsírsavakat ( EPA-t és DHA-t)!

Amennyiben az omega-3 halolajból származik, akkor az bizonyosan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának rizikóját.
 

Ha az omega-3 és az omega-6 is elengedhetetlen az egészséges élethez, miért csak az omega-3 fontosságát hangsúlyozzuk?

Az orvosok (legalábbis Amerikában) már negyven éve mondják, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak milyen fontosak az egészség, különösen a szív számára.

Az 1950-es években ugyanis a szívroham egy új fajtája tűnt fel, amelyet nem a szokásos fertőzések, veleszületett rendellenességek vagy egyszerűen az idős kor okozott, hanem teljesen váratlanul ért egészséges kinézetű, 40-50 éves férfiakat. A boncolások zsíros lerakódások által beszűkített ereket mutattak ki, a szívbe vezető fő artéria pedig sokszor teljesen elzáródott. Sajnos beléptek nyelvünkbe az „ateroszklerózis" és a „szívkoszorúér-betegségek" kifejezések.

Az étkezési szokások az ipari forradalom óta jelentősen megváltoztak. Ezen változások közül kettő - hogy túl sok, húsokból származó telített zsiradékot, illetve túl kevés telítetlen zsiradékot fogyasztunk - a kutatások szerint igen rosszat tesz a szívnek. Az 1950-es években az orvosok arra kezdték biztatni az embereket az Egyesült Államokban, hogy több telítetlen zsiradékot egyenek. Az omega-3 olajokról viszont elfelejtkeztek.

Az élelmiszeripar vagonszám termelte a többszörösen telítetlen olajokat, mind kereskedelmi, mind otthoni háztartási célokra. Az országot elárasztották a kukorica-, a mogyoró-, a kendermag-, a napraforgóolajok, melyek mind tele vannak omega-6 olajjal, viszont igen kevés omega-3 olajat tartalmaznak.

Érthető ez az egyoldalúság, hiszen akkoriban jóval kevesebbet tudtak az alapvető zsírsavakról, mint a már évtizedekkel korábban felfedezett vitaminokról. Nemcsak arra kellett rájönniük a tudósoknak, hogy milyen összetettek a zsírsavak, de még gyerekcipőben járt az a technológia is, mellyel az emberi szövetekben mérni és analizálni tudták őket. Könnyű volt hát a kutatóknak a korábbi, omega-3 olajokkal foglalkozó kutatásokat abbahagyni és inkább a „szívet megmenteni" hivatott omega-6 olajokra koncentrálni.

Szerencsére az 1970-es években felfigyeltek arra a tényre, hogy milyen hihetetlenül kevés szívbetegség fordul elő a grönlandi eszkimók körében annak ellenére, hogy rengeteg zsírt esznek. Kiderült, hogy az általuk fogyasztott zsír tele van az oly sok ideig mellőzött omega-3 olajokkal, amelyek az étrendjük legnagyobb részét kitevő halakból és kagylókból származik. Ezek a hírek újabb kutatási lázat ébresztettek.

Végül is ezek a kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az emberek számos problémája - bőrproblémák, rossz hangulat, ízületi gyulladás, immunrendszeri rendellenességek, depresszió és a sokszor halálos kimenetelű infarktus - részben abból ered, hogy nem fogyasztanak elegendő omega-3 olajat.

Az alapvető zsírsavak mindkét családja szükséges az egészséges élethez. A modern étrend azonban túl sok omega-6 olajat tartalmaz az omega-3 olajhoz képest.
 

Miért nincs elég omega-3 olaj a táplálékainkban?

Az omega-3 olajok legfontosabb forrásai egyszerűen kimentek a divatból, annak ellenére, hogy régebben a táplálkozás alappillérei voltak.

Jó példa erre a hal. Régen, amikor az élelmet még nem tudták vonatokkal, kamionokkal és repülővel szállítani, az emberek mindig tó vagy folyó mellé települtek. Ez nemcsak az ivóvizet és a közlekedést biztosította számukra, hanem a megbízható fehérje forrásokat is, például halat és kagylót. Minden ehető anyag közül kétségtelenül a hal és a kagyló az omega-3 olaj bajnoka!

Az első amerikai telepesek is a vadakból szerezték be fehérjeszükségletüket. Ezek a húsok amellett, hogy fehérjében gazdag ételek, omega-3 olajokat is tartalmaznak. Manapság táplálkozásunk a házilag tenyésztett szarvasmarhára támaszkodik, amiben szinte alig van omega-3 olaj.

A dió és a vajdió, melyek szintén jó omega-3 olajforrások, az amerikai konyha alapvető nyersanyagai voltak. Ugyanakkor omega-6 tartalmuk is magas volt. Manapság ezeket a diókat inkább pekán- és kesudióval helyettesítik, melyekben kevés az omega-3 olaj és még magasabb az omega-6 tartalmuk.

A történelem folyamán az emberiség már a korai görög és római időktől kezdve igen nagyra értékelte a lenmagot, melyet azonban a II. világháború után olyan olajok váltottak fel, melyek a legjobb esetben is csak igen kevés omega-3 olajat tartalmaznak. Mostanában sokfelől hallható, hogy a lenmagot vissza kell hozni az étrendünkbe; a lenmag és a belőle sajtolt olaj ugyanis több növényi omega-3 olajat (LNA) tartalmaz, mint bármely más ehető mag vagy olaj, ugyanakkor omega-6 forrás is.

A porcsin alacsony növésű, kis húsos levelű növény, sok országban kedvelt saláta alapanyag, ezenkívül főzeléknek és savanyúságnak is fogyasztják. Ennek ellenére az Egyesült Államokban gaznak tartják, holott a korai időkben a bennszülött amerikaiak mind élelemként, mind pedig gyógyszerként igen nagyra tartották - s a néphagyományok ismét nagyon bölcsnek bizonyultak.

1986-ban ugyanis Artemis P. Simopou-los, M.D., kutatócsoportjával felfedezte, hogy a porcsinban van a legtöbb növényi omega-3 olaj (LNA) az ehető zöldnövények közül. Azt is kimutatták, hogy ez a növény C- és E-vitaminban is igen gazdag.
 

Miért olyan könnyű túl sokat enni az omega-6 olajokból?

A halat és a kagylót leszámítva sokkal könnyebb hozzájutni az omega-6 olajokhoz, mint az omega-3 olajokhoz.

Mindennapi eledeleink közül például olyan ételek gondoskodnak az omega-6 olaj szükségletünk kielégítéséről, mint a különböző gabonapelyhek, a teljes őrlésű lisztből készült péksütemények, a diók, a napraforgómag, a mogyoró, a szárazbab, a tojás, a baromfi és a disznó. Ehhez már semmilyen kiegészítő olajra nincs szükség.

Az omega-6 olajok, a margarin és a majonéz bőséges használata a salátákhoz, szendvicsekhez, pékárukhoz, sült ételekhez tipikusan 20. századi jelenség. Azelőtt az olajat takarékosan használták, hiszen az általánosan használt olajokat, mint például a lenmagolajat vagy az olívaolajat, kézzel hajtott présekkel állították elő, és csak szezonálisan volt elérhető. A háztartások helyettük baromfi- vagy disznózsírt használtak.

Mivel a két zsírsavcsalád aránya létfontosságú, minél több omega-6 olajat fogyasztunk, annál több omega-3 olajra van szükségünk.

Ha nem fogyasztunk elég omega-3 olajat, a magas omega-6-fogyasztás kétszeresen is visszaüt.

A megfelelő omega-3 - omega-6 arány 1:1-1:10 között lenne.
 

Az 1960-as évek elején a tudósok rájöttek, hogy egy hormonszerű vegyületet, a prosztaglandint, (az egyik legfontosabb ismert biológiai anyag), a test egyedül az omega-3 és az omega-6 zsírsavakból képes előállítani.

Ezen alapvető zsírsavak mindkét családja szükséges ahhoz, hogy szervezetünk egész testünkre kiterjedő szabályozórendszere működhessen.

Az omega-3 és omega-6 olajokból előállított prosztaglandinokat, és a hozzájuk tartozó molekulákat összefoglaló néven eicosanoidok-nak nevezzük. Az eicosanoid ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint például az inzulin hormon, melyet a hasnyálmirigy állít elő. Az inzulin azonban a vérben kering, míg az eicosanoidok abban a sejtben vagy szövetben fejtik ki hatásukat, amelyben létrejönnek.

A tudomány végre rájött, hogy az alapvető zsírsavak miért olyan alapvetők - a belőlük előállított eicosanoidok mindenből kiveszik a részüket, hiszen minden szervrendszerre hatással vannak.

A prosztaglandinoknak (eicosanoidoknak) lehetnek jó és rossz hatásai is . A rossz hatások akkor lépnek fel, ha egy bizonyos eicosanoidból túl sok termelődik. A potenciálisan legkárosabb anyagok sejtjeinkben az arachidonissavból (AS), azaz egy omega-6 zsírsavból termelődnek.

A grönlandi eszkimókkal kapcsolatos omega-3 felfedezés egy csapásra megváltoztatott mindent. Világszerte kezdtek pénzt áldozni az omega-3 olajok és a szív kutatásának finanszírozására. Az orvosi világ nagy izgalommal várta az eredményeket, melyek hamar megjelentek a mérvadó folyóiratokban, így történt, hogy az omega-3 olajok végre lefékezhették az omega-6 olajokból átalakuló, az erek károsodásáért felelős eicosanoidok túl-termelődését.

Az omega-3 zsírsavak aránya jelentősen lecsökkent a szervezetünkben az utóbbi időben, kezdetben harmadára, aztán tizedére, majd az utóbbi pár évtizedben az egy huszadára! Sajnos azonban nem csak a mennyisége csökkent le, hanem a két esszenciális zsírsav (az omega-3 és az omega-6) aránya is felborult. Az ideális 1:1-1:10 aránya eltolódott 1:25-1:30 arányra. Ez nagyon veszélyes lehet, ugyanis az omega-3 zsírsavak két fajtáját, a DHA-t (dokozahexaénsav) és az EPA-t (eikozapentaénsav) az emberi szervezet nem tudja előállítani, úgyhogy kénytelenek vagyunk valahogy pótolni.

A természet nyilvánvalóan úgy rendezte, hogy mindkét zsírsavcsaládra szükségünk legyen. Egyensúly - erről szól az egész, s éppen ez az, ami sok ember étrendjéből hiányzik. Az ideális omega-3 – omega-6 egyensúly 1:1 és 1:10 között kellene, hogy legyen!

Fontos megjegyezni, hogy az omega-3 tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA), míg a halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani. Továbbá a növényi olajak LNS típusú omega-3 zsírsavat tartalmaznak, melyet csak kis mértékben képes a szervezet EPA és DHA típusú omega-3 zsírsavvá alakítani!
 

1.  A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak omega-3 EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halakban és az egyéb vízi élőlényekben találhatóak.
2.  A helyes omega-3 – omega-6 arány biztosításához célszerű halolajat fogyasztani, mivel az nem tartalmaz omega-6 zsírokat.
3.  Az omega-3 ideális forrása a vadhalászatból származó hidegvízi, mélytengeri hal, amely 38%-ban tartalmaz omega-3 EPA  és DHA zsírsavat. Ez a maximális érték, ami természetes halolaj esetén elérhető!
4.  A halolajak minőségét meghatározó jellemzők: a készítmények tisztasága, stabilitása és mellékhatás mentessége.
5.  A halolajak előállítása egy kényes, összetett folyamat, mivel az omega-3 zsírokon kívül fontos sejtvédő összetevők is vannak a halakban, amelyek elveszhetnek a folyamat során. Tehát a gyártási is folyamatoktól függ, hogy a készítmény mennyire hatékony és biztonságos.
6.  A halolaj biztonságát a tisztasága garantálja, mely abból adódik, hogy a gyártás során ellenőrzik és megtisztítják a készítményt a környezeti szennyeződésektől, és az esetleges rákkeltő anyagoktól.
7.  A halolaj hatékonysága a készítmény stabilitásától függ, amely ellentétben áll az avasodási hajlammal. Az omega-3 EPA és DHA nagyon érzékeny az avasodásra, oxidációra.
8.  A halolaj stabilitása a halolajban lévő természetes sejtvédő antioxidánsok és a természetes E-vitamin (gamma-, delta- és alfa-tokoferol) hatásmechanizmusán alapul. A sejtvédő antioxidánsok hiánya és a nem megfelelő E-vitamin nagyban ronthatja a készítmény hatékonyságát!
9.  Az omega-3 tartalmú természetes, stabil halolaj általában biztonságosnak mondható és nincs mellékhatása, viszont ez nem jelenti azt, hogy ez az összes halolajra igaz. A mellékhatások leggyakrabban a készítmény instabilitásából erednek, ami a testben avasodáshoz (lipid peroxidáció) vezethet. Az avasodásra és az instabilitásra való hajlam független attól, hogy a halolaj folyékony vagy kapszulában van.
10.  A halolaj tudományos, klinikai dokumentációja orvos szakmailag is alátámasztja a készítmény hatékonyságát és biztonságosságát.
     

 

A zsír a legkoncentráltabb energiaforrás, amelyre a szervezetnek feltétlenül szüksége van. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint jó, ha a felvett energiánk 30%-a zsírokból származik. Ez a megállapítás alapvető, ha a zsírokról esik szó, azonban azok minőségi összetétele sem közömbös a megfelelő táplálkozás szempontjából.

• Kitűnő energiaforrások.
• Elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.
• Jelentősen növelik az ételek élvezeti értékét (számos aroma, íz- és színezőanyag zsiradékban oldódik).
• A szervezetben tárolt zsír részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, a belső szervek védelmében is.

Minden zsír ugyanazokból az összetevőkből - szénből, oxigénből és hidrogénből - épül fel. Ezek az elemek zsírsavnak nevezett molekulákká szerveződnek. A zsírsavmolekula zsír része lánccá összeállt szénatomokból áll, a sav részt pedig oxigén- és hidrogénatomok alkotják, melyek a szénlánc végéhez kötődnek. Egy lánc négy-huszonnyolc szénatomból állhat, s a lánc hosszúsága szerint megkülönböztetünk rövid, közepes és hosszú láncú zsírsavakat.

A zsírsavmolekulán belül a szénlánc is hordoz hidrogénatomokat. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc tehát hidrogénatomokkal telített. A telítetlen zsírsavakban a szénlánchoz kevesebb hidrogénatom kapcsolódik, tehát még van hely rajta. A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a szén-szén kötésnél, ahonnan a hidrogén levált, kettős kötés alakul ki, mely a lánc gyenge pontját képezi és megtöri a láncot. Mivel a töréses láncok nem tudnak szorosan egymáshoz simulni, az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, s már szobahőmérsékleten megolvadnak. A többszörösen telítetlen zsírsavakban még több - négy-tizenkettő - hidrogénatom vált le a szénláncról. Minél kevesebb hidrogén van egy láncon, annál több törés van benne. S minél több törés van benne, annál folyékonyabb a zsiradék.

Az omega-3 olajok többszörösen telítetlenek, ami azt jelenti, hogy láncaikban kettő vagy több kettős kötés található. Az „omega-3" elnevezés onnan származik, hogy az első kettős kötés - a lánc zsír felőli oldalától számolva - a harmadik szénatomnál van. Az „omega-6" olajoknál pedig az első kettős kötés a hatodik szénatomnál található.

Az omega-3 olajok a zsírok egy igen speciális fajtájához tartoznak, mégpedig az alapvető, esszenciális zsírsavakhoz. A kulcsszó az „alapvető", ami orvosi nyelven azt jelenti, hogy ezek a zsírok feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Nélkülük semmiképpen nem lehetünk egészségesek. Az 1930-as években a kutatók rájöttek, hogy az összes növényben vagy állatban fellelhető zsír között csak kettő van, amelyhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia. E kettő közül az egyik az omega-3 olajok, a másik pedig az omega-6 olajok családjába tartozik. Ha ezeket az alapvető zsírsavakat elhagyjuk az étkezésünkből, az egészségünk láthatja kárát - ugyanúgy, mintha a vitaminokat vagy az ásványi anyagokat hagynánk ki.

Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek az egészséges élethez! Egyoldalú táplálkozásunknak köszönhetően az omega-3 típusú zsírokból alig fogyasztunk, ezzel szemben étrendünk nagy mennyiségben tartalmaz magas omega-6 tartalmú állati zsírokat és hidrogénezett növényi olajokat.! Ennek oka, hogy az omega-3 főként a tengeri halak húsában található! Szervezetünkben számos betegség okozója is lehet az omega-3 hiány illetve az egészségtelen irányba eltolódott omega-3 - omega-6 arány. Hazai körülményeink között legegyszerűbben halolaj készítménnyel pótolhatjuk a szervezetünk számára szükséges omega-3 mennyiséget.

Most, hogy a kutatók újra elkezdték vizsgálni az omega-3 olajokat, előnyös tulajdonságaik sora egyre növekszik. Először is csökkentik a szívbetegségek esélyét. Az omega-3 EPA és DHA a vérsűrűség természetes csökkentői. Alacsonyan tartják a triglicerideknek nevezett vérzsírok szintjét, csökkentik a magas vérnyomást, illetve segítenek abban, hogy az erek megőrizzék rugalmasságukat és védik őket a gyulladásoktól. Általában véve tehát elősegítik a jó vérkeringést. Másodszor, természetes gyulladáscsökkentők, s így megelőzik, vagy enyhítik az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, az ízületi gyulladás, a menstruációs görcsök és a migrénes fejfájások. Harmadszor, a szem retinájának különösen szüksége van az omega-3 olajokra a jó látáshoz. Az omega-3 olajok emellett javítják a szem hajszálereinek a vérellátását is. Negyedszer, az omega-3 olajok szolgálnak az „agy táplálékául" is. Az omega-3 olajok többszörösen telítetlen zsírsavainak többsége építi fel az agy szürkeállományának nagy részét. A kutatók szerint azokban az országokban, ahol sok halat esznek, igen kevés depressziós ember van, míg az Egyesült Államokban, ahol kevés halat fogyasztanak, a depresszió komoly probléma.