Ébred a természet, ébredj Te is!

Ébred a természet, ébredj Te is!

Bár a mozgás az első perctől kezdve jelen van az életünkben, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, milyen jelentősége van. Az élet maga a mozgás, ma mégis kevesebbet mozgunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nézzük, hogyan változtatható ez meg, hogyan csempészhetünk egy kis testmozgást mindennapjainkba, és mit nyerünk ezzel!

Annak ellenére, hogy napjainkban a szabadidős tevékenységek és a sportok a reneszánszukat élik, napi szinten még mindig kevesebb időt szánunk testmozgásra, mint tettük azt 30 évvel ezelőtt. Ez nem azért van, mert szervezetünk mozgásigénye csökkent az elmúlt évtizedekben, mindössze hajlamosak vagyunk elkényelmesedni és elnyomni azt. Pedig a mozgásszükséglet legalább olyan fontos biológiai igény, mint a táplálék- és folyadékbevitel, vagyis ezt is folyamatosan ki kell elégíteni.

A mozgás hiánya a túlsúlyhoz vezető tényezők közé tartozik, amik között egyvalami közös: az elhízás legnagyobb oka az egyensúlytalanság. Más szóval, túl sok kalóriát viszünk be, de túl keveset égetünk el szervezetünkben. Hogy pontosan mennyi energiát égetünk el, azt számos olyan faktor is befolyásolhatja, mint az életkor, a testmagasság, a gének és az ingerszegény életmód. Ám ezek közül is kiemelkedő jelentőséggel bír a rendszeres mozgás hiánya.

A mozgás, mint az élet mozgatórugója

A mindennapokban már annyira a munkának élünk, hogy szinte észre sem vesszük, hogy az élet elmegy mellettünk. Alig szánunk időt a minőségi, örömteli életre, melynek alapja kéne legyen a fizikai aktivitás, a testedzés.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a mozgás a fogantatástól kezdve jelen van az ember életében. Az élet maga a mozgás, áramlás. Ha az áramlás megáll, betegség keletkezik, vagy még rosszabb. A test mozgatásával, edzésével a szervezet energiaforgalmát tudjuk szabályozni, hiszen hatására javul a vérkeringés, a szív és a tüdő erősödik, és így hatékonyabban látja el oxigénnel és tápanyagokkal a test minden sejtjét. Emellett pedig belső szerveink működésére, a szervezetünkben zajló anyagcsere-folyamatokra is kedvező hatást gyakorol. Jó közérzetet biztosít, stresszhelyezetekben pedig segít pozitívabban látni a dolgokat, ugyanis mozgás közben endorfin termelődik. S mivel a mozgással karbantartott izomszövetek/rostok különböző ingereket közvetítenek az agyba, így a mozgás nélkülözhetetlen szerepet tölt be az idegrendszer, az agy, így a gondolkodás fejlődésében is.

Az izomszövetek kölcsönhatásban állnak a hormonrendszerünkkel, anyagcserénkkel is, éppen ezért a mozgásszegény életmód könnyen vezethet a szervezet teljes működési egyensúlyának felborulásához. Mára már tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a logikus gondolkodás kialakulásában, vagy akár az idegen nyelv elsajátításában is kulcsszerepe lehet a mozgásnak.

Érdemes megnézni a japánokat, akiknél az átlagéletkor 86,4 év. Ez kimagasló eredménynek számít, de ez nem véletlen és nem is csoda. Japánban ugyanis az egész ország egyként küzd az elhízás ellen, egyként tartja fontosnak a rendszeres mozgást. Nem elég, hogy a munkahelyen is elengedhetetlen az óránkénti pár perces torna, a japán kormány rendelete szerint mindenkinek kötelező belgyógyásszal konzultálnia, aki eltunyul, elhízik. Emellett a munkáltató ingyenes kondibérletet biztosít túlsúlyos munkavállalóinak, hogy újra egészséges legyenek.

A mozgáshiány kialakulása

A mozgáshiány egyik fő oka a technológiailag fejlődő, elkényelmesedett világ. 100 évvel ezelőtt a legtöbb ember még állandó mozgásban volt. Élelmet, vizet kellett szereznünk, kézzel mostunk, mindenhová gyalogosan vagy lóval mentünk, sőt időnként menekültünk egy-egy veszély elől. Mára mindez szinte teljesen eltűnt, a legkisebb mozgást is kiváltja valamilyen eszköz. Motorizált járművekkel közlekedünk, az élelmiszert szinte készen kapjuk, a házimunka gépiesített lett, a munkánk nagy része is ülésből vagy egy helyben állásból tevődik össze, sőt még a nevelésben is jelen van a mozgáshiány, hiszen az egészséges, mozgékony gyermekeket is padba kényszerítjük. Az oktatásból hiányzik a mozgás örömére való nevelés, ami nem az egészséghez, hanem egy beteg társadalomhoz vezető út.

Ennek megváltoztatásához nem kéne sokat tennünk. Ha kicsit átalakítanánk a szemléletmódunkat, meglátnánk, mekkora változások jelennének meg életünk minden területén. A WHO, és más egészséggel foglalkozó szervezetek szerint az egészséges életmódhoz egy felnőttnek heti két és fél óra intenzív/mérsékelt mozgásra van szüksége, a gyermekek fizikai-, szellemi-, és lelki fejlődéséhez pedig ennél is több mozgással töltött órára van szükség.

A mozgás és az egészséges lelki fejlődés

A testtudatot fejlesztő mozgások elsajátításának, a mozgás adta örömérzetnek meghatározó szerepe van az egyén személyiségfejlődésében, a testi, lelki egészség kiteljesedésében és megőrzésében.

A mozgás – általában – örömet okoz, ezért önmagában is arra ösztönöz, hogy gyakoroljuk, szolgáljuk ki ezt a velünk született elemi szükségeltünket. Ha ebben bármilyen körülmény tartósan akadályoz minket, azt egész szervezetünk, idegrendszerünk, kedélyállapotunk is megérzi. A rendszeres mozgás az intellektuális tevékenységek, az emlékezet és a figyelem egyik legfontosabb fiziológiai előfeltétele. Ha egy kisgyermek fejlődése során nem tud sokféle mozgásformát elsajátítani, gyakorolni, akkor a feltételes reflexkapcsolatokhoz (mint a tiszta beszéd, figyelem, koncentráció) szükséges idegpályák begyakorlottságai sem jönnek létre.

Hatásmechanizmus – A test és az agy kapcsolata

Gyakran úgy beszélünk a testről és az agyról, mintha azok egymástól teljesen elszeparáltak lennének, pedig ez így nem igaz. Az agy a test megfelelő működése nélkül nem funkcionál – természetesen ez ugyanígy viszont is igaz a másik irányban, vagyis az elmeállapot hatással van a testre.

Hogyan hat a mozgás agyunkra? A testedzés hatására dopamin és szerotonin képződik az agyban, melyeket az agysejtek az egymás közötti kommunikáció során használnak, így a mozgás hatással van az izmokon túl hangulatunkra és gondolkodásunkra is. Mi több, sportolás  hatására agyunkban egy olyan molekula (a BDNF, vagyis agyi neurotróf faktor) is felszabadul, amelynek fő feladata az idegsejtek fejlődésének és túlélésének támogatása.

Nem véletlen, hogy a pszichológia területén is egyre jelentősebb felismerés, hogy bizonyos pszichés eredetű betegségekre a terápiák mellett a mozgás az egyik leghatékonyabb kiegészítő kezelés. Michael Otto, a bostoni egyetem pszichológia professzora is megfigyelte, hogy a sokat aggódó és depressziós betegeinek állapota nagy mértékben javult a terápiaként „felírt” rendszeres mozgás révén. Szerinte a közeljövőben a pszichológiába is be kell oltani a mozgást, mint terápiás eszközt, hogy hatékonyabb legyenek a különböző kezelések. Betegei visszajelzései alapján a kapcsolat a mozgás és a hangulat között nagyon erős. Számos betege már öt perc mérsékelt testmozgás után emelkedett hangulatról számolt be, ami a mozgásra fordított időt nézve igen jelentős változás.

A rendszeres mozgás ezek mellett serkenti a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és csökkenti az elhízás, a koleszterinszint-emelkedés és a másodlagos cukorbetegség kockázatát.

Tavaszi „rutin-kitakarítás” – avagy hogyan változtassunk szokásainkon

Először is szögezzük le, hogy nem kell versenysportolónak lennünk ahhoz, hogy mozgásba hozzuk életünket. Mindössze mindennapi rutinjainkat kell átalakítanunk úgy, hogy beleférjen egy kis testedzés. Minden nap számos olyan dolgot csinálunk, ami felesleges az életünkben, a feladat megtalálni ezeket és a helyükre beszorítani a testmozgást. Például telefonálás közben nem kell ülnünk, ilyenkor inkább menjünk ki a szabadba és sétáljunk közben. Ugyanilyen megoldás, ha munkába menet egy megállóval hamarabb szállunk le a buszról, vagy biciklivel/gyalogosan megyünk el bevásárolni autó vagy tömegközlekedés helyett.

A 30 perces napi séta már nagyon jó kezdés lehet, s ha ezt rendszeressé tudjuk tenni, akkor előbb-utóbb vágyni fogunk a mozgásra, mert szervezetünk kiköveteli magának azt. Persze, ha fogyni szeretnénk, akkor fokozatosan többet és többet kell belefektetnünk. A séta után mozoghatunk erőltetett menetben, majd jöhet a kocogás és végül a futás. Persze nem feltétlen kell a futást választanunk, és egyből maratonban gondolkozni. Érdemes olyan mozgásformát választani, ami közel áll hozzád, azt ugyanis sokkal könnyebb lesz beépítened a mindennapokba. Eljárhatsz táncolni, tornázni, jógázni, focizni, tai-chi-t gyakorolni, tollasozni, teniszezni, ping-pongozni a barátokkal, túrázhatsz, bringázhatsz, kertészkedhetsz is akár – a lényeg, hogy boldoggá tegyen.

Itt a tavasz, ébred az élet

Ahogy a természet ébredezik, újult energiával tör elő. Ébredj fel te is! Kezdd el megváltoztatni látásmódodat! Ha egyedül nem megy, kérdezd meg társadat, szomszédodat, barátodat, hogy van-e kedve reggelente, vagy esténként sétálni, mozogni kicsit. A legfontosabb, hogy megtaláld a mozgásban az örömöt, és ha már rendszeressé vált, akkor emelhetsz a téten, csinálhatod másképp, erőteljesebben, keményebben – ez mind-mind rajtad áll!

Ha pedig már rákaptál a rendszeres mozgásra, látni fogod, hogy nem csak te, de a körülötted lévő világ is megváltozott. A mozgás segít a kitartásban, a rossz gondolatok távoltartásában, céljaid elérésében, valamint a testi, szellemi és pszichés erőnlét megőrzésében. És bármilyen úton is kezded el, ez tényleg, hogy az az EGÉSZség felé vezet!

 

A cikksorozat korábbi cikkeit itt olvashatod:

1. rész - Az elhízás, mint világjárvány  >

2. rész - Az vagy, amit megeszel  >

3. rész - Az elhízás lelki okai  >

 


  • Előnézet
    4 190 Ft‎ 3 560 Ft‎
    Kedvezmény: -630 Ft‎
    Akciós!

    Sokszoros díjnyertes, prémium összetételű és hatékonyságú omega-3 készítmény, kiemelkedő EPA és DHA tartalommal a szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, érelmeszesedés kezelésére. Egészségpénztári számlára is megvásárolható!

    4 190 Ft‎ 3 560 Ft‎ (27% ÁFA-val)
    Kedvezmény: -630 Ft‎

Szólj hozzá

* Név:
* E-mail cím: (nem publikus)
   Weboldal:
* Hozzászólás:
Kód