Fluoriddal vagy anélkül? 10 kutatás a fluorid hatásairól

MI AZ A FLUORID ÉS MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉGÜNK?


A fluorid egy nagy valószínűséggel mindannyiunk számára ismert természetben is előforduló ásványi anyag, mely megtalálható például a talajban, ivóvízben és a növényekben is. Ám ennek ellenére bizonyára legtöbbünknek először a fogkrém és a szájvíz jut eszünkbe a fluorid szó hallatán, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb ilyen termék tartalmazza, ezzel segítve a fogaink egészségének megőrzését.

Mi, a Magyarországon élők szerencsésnek mondhatjuk magunkat abban a tekintetben, hogy az ivóvizünk fluorid tartalma megfelelő (1 mg/l alatti) és csak természetes, kőzetekből kioldódott fluoridból származik, ezzel szemben sok országban az ivóvíz fluorid tartalma alacsony, így szükséges azt fluoriddal kiegészíteni.

Ennek az egyik oka az, hogy a megfelelő mennyiségű fluorid hozzájárul a csontok és a fogak egészségéhez, így egyfajta természetes és egyben olcsó védelmet nyújthat számunkra a fogszuvasodással és az egyre inkább elterjedő csontritkulással szemben. A rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élő gyermekeknél ötször valószínűbb a fogromlás, elsősorban a vízellátás alacsony fluortartalma miatt, így a víz fluoriddal való kezelése számukra is egy nagyszerű lehetőség. (_) Több országban nem csak az ivóvizet, hanem a sót és tejet is fluoriddal egészítik ki.
 

MENNYI FLUORIDRA VAN SZÜKSÉGÜNK?


Fluorid beviteli értékek korcsoportonkénti bontásban:

0-6 hó                   > 0,3 mg
7-12 hó                 > 0,5 mg
1-3 év                   > 0,8 mg
4-6 év                   > 1,0 mg
7 év felett             > 1,5 mg
Terhesség alatt    > 1,5 mg
Szoptatás alatt    > 1,5 mg


 * Csecsemőknél a nem anyatejjelt táplált gyermekek vonatkozásában érvényes érték.
Forrás: Rodler Imre, Új tápanyagtáblázat 
 

HOGYAN HAT A FLUORID A FOGAKRA? 


Fogaink esetében hatását azáltal fejti ki, hogy megerősíti a fogainkat borító fogzománcot, mely kalciumból és foszfátból áll (így keményebb, mint a normál csont), viszont amikor édességeket, kekszet vagy például tésztát eszünk, a fogszuvasodást okozó baktériumok elkezdenek ezeknek az élelmiszereknek a szénhidrátjaival táplálkozni, az ezúton képződő savak pedig megtámadják a zománcot, kivonják belőle a kalciumot és a foszfátot, így könnyebben károsodhat a fog. A nyál azonban ezt megakadályozza, mivel kalciumot és foszfátot juttat a fogakra, ha pedig a nyálában fluorid is van (pl.: fogkrém, víz által), akkor az képes bejutni a zománcba, ahol a kalciummal és foszfáttal összekapcsolódva létrehoznak egy még erősebb védelmi rendszert (fluorapatit), ezzel megakadályozva a fog szuvasodását. (_)
 

FONTOS A MÉRTÉKLETESSÉG!


Ám, mint mindennél, itt is oda kell figyelnünk a mértékletességre, ugyanis habár a fluorid megfelelő mértékű fogyasztása valóban segíti a csontjaink és fogaink egészségének megőrzését, túlzott bevitele igen súlyos következményekkel is járhat.

Rövidtávú nagymértékű fogyasztása esetén úgynevezett fluoridmérgezés alakul ki, melynek tünetei: hányinger, hányás, izomgörcsök, hasfájás, hastáji görcs, fejfájás, fokozott nyáltermelés, könnytermelés, fokozott orrváladék, izzadás.

Nagyobb mértékű mérgezés esetén: hasmenés, általános gyengeség, hipokalcémia, hiperkalémia, aminek fokozódása esetén eszméletvesztéshez, komatózus állapothoz, kardiális arrithmiához, majd halálhoz vezethet. Túlélési esély csak 4 órán belüli kezelés esetén van. (_)

Hosszútávú kisebb mértékű túlfogyasztása esetén a csontok rugalmasságukat elvesztve törékennyé válhatnak, ezt nevezzük a csontok fluorózisának. Abban az esetben pedig, ha a fogzománc elszíneződik, barna, sárga vagy épp fehér krétás foltok jelennek meg rajta, a felszíne pedig egyenlőtlen lesz, akkor a fogak fluorózisáról beszélhetünk, ami leginkább akkor fordul elő, ha a gyermekek nagy mennyiségű fluort fogyasztanak (pl.: fogkrém lenyelésével), különösen a fogak fejlődésének szakaszában (kb. 8 éves korig). Mértéke függ a bevitt fluorid mennyiségétől, időtartamától és időzítésétől. Például a felső állkapocs elülső fogai szempontjából a legkritikusabb időszak a fiúk esetében a 15–24 hónapos, míg a lányok esetében pedig a 21–30 hónapos kor. (_)

1945-ben a fluorizálás megkezdésekor úgy vélték, hogy a fogfluorózis mértéke nem lesz több mint 10%, ám 1986-7-re az előfordulás 23% -ra ugrott, majd 2004-re 41% -ra (Beltrán-Aguila és mtsai., 2010.), most pedig 65% -ot tesz ki (Neurath, 2019.).
 

FLUORID ÉS A PAJZSMIRIGY


Az elmúlt évtizedben számos tanulmány foglalkozott a fluorid pajzsmirigyre gyakorolt ​​hatásával is. Sajnos napjainkban globális szinten emberek milliói szenvednek pajzsmirigy-problémáktól. Az ellenőrizetlen hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés) pedig igen veszélyes lehet terhesség alatt, ugyanis fokozhatja a vérnyomást a késői terhesség alatt, növelheti a vetélés és koraszülés kockázatát, és befolyásolhatja az agy fejlődését és növekedési ütemét. A pajzsmirigyrák előfordulása is folyamatosan növekszik.

A tanulmányokban az ivóvíz, a zöld tea és a környezeti levegőszennyezés által okozott magas fluoridfogyasztás pajzsmirigyhormonokra [T3, T4, TH és TSH (pajzsmirigyserkentő hormon)] való hatását vizsgálták mind emberekben, mind állatokban. Megállapították például, hogy a fluorid csökkenti a T4 és a T3 szintet, és a későbbiekben befolyásolja az utódok fejlődését.

Egy Iránban végzett tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a TSH-értékek magasabbak, ha az ivóvízben magasabb a fluorid koncentrációja, még általában alacsony fluorid-koncentráció esetén is. Ez mind a kezeletlen hypothyreosisban szenvedőknél, mind az egészséges emberekben megfigyelhető volt. (_)
 

FLUORID ÉS AZ AGYFEJLŐDÉS


350 közzétett tanulmány pedig azt jelzi, hogy a fluorid károsíthatja az agyat.
 (_) Ez a károsító hatás leginkább a magzati és a fiatalkori agyat veszélyezteti. A FAN (Fluoride Action Network) több mint 300 állat- és emberi vizsgálatot dokumentált, amelyek a fluorid idegrendszerre való negatív hatását (neurotoxicitását) mutatják az elmúlt 20 évben. A legkorábbi ilyen tanulmányok Kínából származnak, ezekben leírják, hogy azon területeken, ahol a vízben magasabb volt a természetes fluoridszint, ott a magzatokban agykárosodás volt kimutatható. (He et al., 1989; Du et al., 1992 és Yu et al., 1996). Ezek a korai vizsgálatok tucatnyi kínai IQ-tanulmányt ösztönöztek 1991-től a mai napig. E tanulmányok egy részét egy Harvard-csapat 2012- ben felülvizsgálta (Choi és mtsai., 2012), és megállapították, hogy meglepően következetes mintát mutatnak az alacsonyabb IQ szintek a magasabb fluorid expozícióval. (_)

Egy Kínában végzett kutatás során több mint 8000 iskolás korú gyermekkel (14 éves korig) végeztek IQ teszteket. Egy kivételével pedig minden tanulmány azt sugallta, hogy a víz magas fluortartalma negatív hatással lehet a kognitív fejlődésre. Néhány pedig azt mutatta, hogy még a kissé megnövelt fluorid bevitel is mérgező lehet az agyra, mivel a magas fluortartalmú területeken élő gyermekek IQ-értéke szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az alacsony fluortartalmú területeken élőknél. A kutatók azt gondolják, hogy az agy fejlődésére kifejtett bármilyen toxikus (mérgező) hatás már a korai gyermekkorban megtörtént, és az agy valószínűleg nem képes teljes mértékben kompenzálni azt. (_)
 

FLUORID ÉS AZ AGYFEJLŐDÉS MAGZATI KORBAN


Egy Mexikóvárosban végzett kísérlet pedig azt az eredményt mutatta, hogy azok az iskoláskorú gyermekek, akiknek édesanyjuk vizeletében a terhesség alatt kevesebb fluoridot találtak (0,5 mg/l), azok IQ szintje átlagosan 5-6 ponttal volt több a magasabb fluorid tartalmú (1,5 m/l) vizelettel rendelkező anyák gyermekeiénél. (_)

Számos állat (Chen és mtsai., 2003; Mcpherson és mtsai., 2018; Mullenix és mtsai., 1995) és humán tanulmány (Bashash és mtsai, 2017; Choi és mtsai, 2012) vizsgálta azt, hogy a terhesség alatti és/vagy gyermekkori nagyobb mértékű fluorid bevitel kapcsolatba hozható-e az egyik leggyakoribb idegrendszeri rendellenesség, a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) egyre gyakoribb megjelenésével.

Egy az Egyesült Államokban élő fiatalokat vizsgáló ökológiai tanulmány összefüggést mutatott az állami szintű közösségi vízfluorizáció és az ADHD megjelenésének mértéke között. (Malin és Till, 2015 ).

A tudomány jelenlegi állása szerint biztosat nem állíthatunk, de tekintettel a fejlődő magzat fokozott sebezhetőségére a környezetben található károsító hatásokkal szemben (Lanphear, 2015), valamint a fluorid elterjedésével, a fluortartalmú prenatális expozíció lehetséges hatásait további vizsgálatok indokolják. (_)
 

FLUORID PRO ÉS KONTRA - ÖSSZEGZÉS

 


A kutatások alapján látható, hogy bár szervezetünknek szüksége van bizonyos mennyiségű fluoridra, annak túlzott fogyasztása súlyos, akár vissza nem fordítható következményekkel járhat, így érdemes megnéznünk, milyen terméket emelünk le a polcról - mind magunk, mind gyermekeink számára!

 

Chen és mtsai., 2003; Mcpherson és mtsai., 2018; Mullenix és mtsai., 1995

Bashash és mtsai, 2017; Choi és mtsai, 2012

He et al., 1989; Du et al., 1992 és Yu et al., 1996

https://www.news-medical.net/health/Is-Fluoride-Good-or-Bad-for-Teeth.aspx

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0095_fogaszat_magyar/ch01s48.html

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0095_fogaszat_magyar/ch01s48.html

https://www.news-medical.net/health/Is-Fluoride-Good-or-Bad-for-Teeth.aspx

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5805681/

https://www.prnewswire.com/news-releases/dental-fluorosis-out-of-control---media-is-missing-the-elephant-in-the-room-300789288.html

https://www.prnewswire.com/news-releases/new-study-confirms-fluoride-harms-fetal-brain-lowers-iq-300524387.html

https://www.hsph.harvard.edu/news/features/fluoride-childrens-health-grandjean-choi/

https://www.prnewswire.com/news-releases/new-study-confirms-fluoride-harms-fetal-brain-lowers-iq-300524387.html

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412018311814?via%3Dihub

Tartalomhoz tartozó címkék: Kutatások_ statisztikák