6 tápanyag, amiből a legtöbb gyerek nem kap eleget
A nyugati világban a gyerekek többsége nem alultáplált, és nem küzd súlyos vitamin- és ásványianyag-hiánnyal. Nemzetközi felmérések szerint vannak azonban olyan tápanyagok, amelyekhez a fejlett országokban az átlagosan táplálkozó gyerekek többsége nem jut hozzá kellő mennyiségben, ezért ezek bevitelére érdemes a szülőknek nagyobb figyelmet fordítaniuk - gyakran csak a helyes ételek megválasztásával, ritkábban táplálék-kiegészítő fogyasztásával. Íme, azok a tápanyagok, amelyekből a legtöbb gyerek keveset fogyaszt!
Annak a gyereknek, aki szereti a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet és a tejtermékeket, sőt, még a halat is megeszi, szinte biztos, hogy nincs szüksége semmilyen táplálék-kiegészítőre, kivéve D-vitaminra.
Kutatások sora igazolta az elmúlt években, hogy a D-vitaminhiány felnőttek esetében növeli az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák, valamint a szívbetegségek, a kettes típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát, továbbá felerősíti a csontritkulást.
A gyerekek esetében a megfelelő D-vitaminszint elsősorban az egészséges csontok kialakulása miatt fontos: ahhoz ugyanis, hogy a kalcium be tudjon épülni a csontokba, D-vitaminra is szükség van. Súlyos D-vitaminhiányra utalnak az elgörbült alsó végtagok (O-láb), valamint a mellkasi csontok, bordák deformitása (tyúkmell). Kevesen tudják, hogy a növésben lévő gyereknek nem a növekedés miatt fájnak a csontjai, hanem a D-vitaminhiány következtében. Ha megszűnik a hiány, a csont kalciumtartalma megfelelő lesz, és a fájdalom is elmúlik.
A D-vitamin másik, gyerek szempontjából különösen fontos hatása, hogy segít a fertőzések megelőzésében: azaz a megfázásokra, influenzaszezonra készülve ne csak C-vitamint, hanem D-vitamint is szerezzünk be.
A D-vitamin fő forrása a napsugárzás UVB-spektruma, ősztől-tavaszig pedig a táplálékkiegészítők. Bár számos étel tartalmaz D-vitamint, a magyar konyha hagyományosan D-vitaminban szegény, nehéz csak ételből fedezni a napi szükséges mennyiséget. D-vitaminban gazdagok egyébként a tengeri halak, a halolaj, a máj, de csekély mennyiség van a tejben, illetve kaphatók már D-vitaminnal dúsított élelmiszerek is (joghurt, tej, narancs juice, gabonapehely).
Mennyi D-vitamin szükséglete van a gyermekeknek? Kattints a letölthető vitamintáblázatért!
Az egészséges csontfejlődéshez a D-vitamin mellett kalciumra és rendszeres testmozgásra is szükség van. Gyerekek esetében a napi kalcium ajánlás 7-12 hónap között 400 mg, 1-3 év között 500 mg, 4-8 év között 7000 mg, 9-13 év között pedig 1300 mg.
A felmérések szerint a magyar kamaszok kalciumbevitele körülbelül a kétharmada a szükségesnek, ami összefügg a D-vitaminhiánnyal. Megfelelő D-vitaminszint mellett ugyanis az étkezéssel bevitt kalcium kétharmada hasznosul, míg D-vitaminhiány esetén a negyede sem szívódik fel.
Az élelmi rostoknak meghatározó szerepük van az immunrendszer egészségében. Azáltal ugyanis, hogy növelik a széklet tömegét, segítik a rendszeres székletürítést, így rövidebb idő marad arra, hogy a toxikus anyagok visszaszívódjanak a székletből. Felnőtteknél segítenek a kettes típusú cukorbetegség és a magas koleszterinszint megelőzésében is.
A kutatások szerint az omega-3 zsírsavak javítják a gyermek koncentrációs képességét, memóriáját és ezáltal az iskolai teljesítményét. Egyes kutatások az omega-3 zsírsavakat előnyösnek találták figyelemzavar és figyelemzavaros hiperaktivitás kezelésében is. Egy brit kutatás szerint segít alvászavarok esetén is, amely közvetve járulhat hozzá az iskolai teljesítmény javulásához.
Omega-3 zsírsavak az olajos halakban, lenmagban, dióban és egyes tejtermékekben találhatók. Ahhoz, hogy omega-3 zsírsav bevitelünk ideális legyen legalább hetente kétszer fogyasztani kellene halat.
A kálium fontos szerepet játszik a szervezet folyadékegyensúlyának fenttartásában, az agy- és izomműködésben, valamint a csontok egészségében is. Felnőtteknél a káliumban gazdag étrend segít az egészséges vérnyomás megőrzésében, valamint védelmet nyújthat a szívbetegségekkel és az agyi érkatasztrófával szemben.
Vashiány különösen a gyors növekedési fázisokban alakulhat ki. Tünetei a fáradtság, vérszegénység, ingerlékenység, levertség, melankólia. A lányok vasszükséglete miután menstruálni kezdenek, megnő.
