Az omega-3 zsírsavak hatása az autisztikus spektrum zavarra (ASD)

Az omega-3 zsírsavak hatása az autisztikus spektrum zavarra (ASD)

A gyerekek élete tele van kalandokkal és akadályokkal, az autisztikus spektrum zavarral küzdő gyerekeknek pedig mindezeken sokkal nehezebb átküzdeniük magukat, így hát igyekszünk nem csak speciális neveléssel, de kiegészítő és alternatív terápiákkal is segíteni nekik. Ebben a cikkben az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen típusú terápiát, az omega-3 zsírsavak használatát mutatjuk be.

Az autizmusról

Az autizmus egy pervazív fejlődési rendellenesség, tehát egy, az egész személyiségre kiterjedő összetett zavar, amely a gyermek viselkedésének és képességeinek számos területét érinti. Hatása leginkább a társas és kommunikációs képességek fejlődésében figyelhető meg, még az olyan személyeknél is, akiknek a nem-verbális intelligenciájuk ép. Megfigyelhetőek még merev viselkedésmintázatok, kényszeres érdeklődési minták és rutinok.(1) Egyes esetekben a gyerekek már az első hónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek, máskor csak a második vagy a harmadik életévben jelentkeznek a tünetek. Előfordulhat, hogy ekkor a már meglevő szociális és kommunikációs képességek is károsodnak.(2)

Napjainkban az autisztikus spektrum zavar (ASD) esetében az elsődleges kezelési forma a speciális nevelés

A kezelési eljárások, technikák elsősorban a viselkedésre irányulnak, segítségükkel az autizmushoz társuló másodlagos problémák(3) egy része csökkenthető, viszont a társas és kommunikációs rendellenességeken az esetek többségében nehezebben lehet változtatni.

Habár számos kutatást végeztek már az autizmus témakörében, ez a fejlődési rendellenesség a mai napig „titkolja” alapvető okait. Úgy sejtjük, hogy a genetikai tényezők és a környezeti tényezők, a magzati és a születés utáni fejlődést befolyásoló tényezők is szerepet játszanak az autizmus kialakulásában. A várandósság alatt az anya alultápláltsága, vírusos vagy bakteriális fertőzése is hajlamosító tényezőnek bizonyult.

Az autizmus egy agyi rendellenesség, az agy pedig a legtöbb energiát felhasználó emberi szerv, így a táplálékbevitel és a táplálkozási állapot fontos hatással van rá, a megfelelő tápanyagbevitel pedig terápiaként szolgálhat.

Autista gyerekeket vizsgáló kutatások közül három arra a következtetésre jutott, hogy ezeknél a gyerekeknél az omega-3 zsírsavak szintje alacsonyabb volt a kontrollcsoporthoz képest(4) (5) (6), míg a negyedik során nem találtak különbséget(7). Ebből kiindulva feltételezhető, hogy az omega-3 zsírsavak pótlása a tünetek javulásához vezethet, viselkedésük nyugodtabb lehet, csökkenhet a frusztráció és a kényszeres viselkedés mértéke.

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az autizmus kiegészítő és alternatív terápiái közül az egyik leggyakrabban használt az omega-3 zsírsavak fogyasztása, a jelentések szerint az autista gyermekek 28,7% -a használja(8). Hasznosulásuk az agyban nagymértékben függ a minőségüktől és az ideális 5 (omega-6): 1 (omega-3) arányú bevitelüktől, sok esetben az alacsony omega-3 zsírsav jelenlétéhez rendellenességek társíthatók.

Néhány példa az omega-3 zsírsavak jótékony hatására autista gyerekek vizsgálatánál

• 2008-ban Egyiptomban 3 hónapon át 30 autista gyermeket kezeltek az omega-3 zsírsav (240 mg DHA + 52 mg EPA napi), az omega-6 zsírsav (68 mg) és az E-vitamin kombinációjával. A 30 gyermekből 20 gyermek állapota javult a gyermekkori autizmus minősítési skáláján, de nem jelentették az átlagos változást a 30 gyermek összességét tekintve.(9)

• Egy másik kísérletben 22 gyermek vett részt, akiket 90 napon át mindennap 247 mg omega-3 zsírsavat tartalmazó kapszulával kezeltek. A szerzők arról számoltak be, hogy az alapnyelv és a tanulási készségek értékelésének minden alskálájában statisztikailag szignifikáns növekedés történt. A nyers adatokat azonban nem mutatták be(10).

• Egy esettanulmányban egy 11 éves gyermeket vizsgáltak, akinél 2,5 éves korában diagnosztizálták az autizmust, és problémái voltak a kényszeres rituálékkal kapcsolatos szorongással és nyugtalansággal. Kiegészítő terápiaként mindennap 3g halolajat (540 mg EPA tartalommal) kapott. A szülők és a klinikus már egy hét elteltével a szorongás és az izgatottság teljes felszámolásáról számoltak be, és a javulás 8 hónapos megfigyelés után stabil volt(11).

• Egy 12 hetes nyílt vizsgálat során 41 autizmus spektrum-zavarokkal (ASD) küzdő gyermek és serdülő (36 fiú és 5 lány, átlagéletkor= 11,66) esetében vizsgálták az omega-3 zsírsav-kiegészítés hatékonyságát. A kezelés során a résztvevők kiemelkedő javulást mutattak a szociálreaktivitás skálán (P <0,01) és a gyermek viselkedési ellenőrzőlista (P <0,05) szociális és figyelemfelhívó szindróma skáláiban. A vérzsírsav szintje nagyfokú összefüggést mutatott az ASD tüneteinek változásával. Az omega-3 zsírsavak kiegészítése egy jó alternatívának tűnik és nem okozott komoly mellékhatásokat(12).

Az esettanulmányok sajnos nem rendelkeznek összehasonlító csoporttal, ezért nem világos, hogy a hasonló betegek (vagy ugyanaz a páciens) javultak-e a beavatkozás nélkül. Mivel az ASD tünetei naponta vagy hétről-napra gyakran változnak egy gyermeknél, nehéz lehet megmondani, hogy a kiegészítő kezelés vezetett-e a javuláshoz(13).

Az Eskimo Kids hatása az autista gyermekeknél – Vásárlói tapasztalatok

Marci története >

Bernadették története >

Az omega-3 zsírsavakról

Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, melyeknek három fő típusa található meg az emberi táplálkozásban: ALA (alfa-linolénsav), DHA (dokozahexaénsav) és EPA (eikozapentaénsav).

Az agy és az idegszövet is magas koncentrációban tartalmazza a DHA-t, a vizsgálatok pedig azt sugallják, hogy ez a zsírsav elengedhetetlen az idegrendszer működéséhez és fejlődéséhez(14), számos kutatás pedig arra mutat rá, hogy az omega-3 zsírsavval rendelkező élelmiszerek fogyasztása lehetséges neuroprotektív (idegsejteket védő, károsodási folyamatukat lassító) hatással járhat az agyon belüli gyulladáscsökkentő tevékenységük révén.

A DHA és az EPA a tenger gyümölcseiben, míg az omega-6 linolsav (LA) és omega-3 αlinolénsav (ALA) növényi termékekben, olajokban és gabonatermékekben található meg. Az ARA (arachidonsav – a sejtmembrán alkotórésze), az EPA és a DHA húskészítményekben és a halakban jellemző, születés előtt az anya szervezetéből jutunk hozzá. Érdekes tény, de a halak nem termelnek EPA-t és DHA-t, az olajokat egysejtes tengeri élőlények szintetizálják, amelyeket a halak fogyasztanak(15).

Az omega-3 zsírsavakban gazdag termékek fokozott fogyasztásával pótolhatjuk az agysejt membránjában lévő ARA-t és DHA-t. Ezzel ellentétben az alacsonyabb omega-3 zsírsavbevitel alacsonyabb agyi szinteket eredményez a megnövekedett ARA-szinttel.

Más kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a terhesség végén és az élet első hónapjaiban az agy nagy mennyiségben használ fel omega-3 zsírsavakat(16) (17).

A mikrobiomról

A terhesség alatti táplálkozás és immunológia nemcsak a magzat agyára hatnak, hanem a mikrobiomjára is. A mikrobiom egészsége fontos tényező lehet az idegrendszer megfelelő működéséhez, mivel a bél és az agy között szoros kétirányú kommunikáció figyelhető meg, amely nem csak gasztrointesztinális traktus/emésztőrendszer egyes rendellenességeinél (pl. irritábilis bél szindróma), hanem számos agyi neurológiai és neuropszichiátriai rendellenességnél, például a Parkinson-kórnál, a hangulati rendellenességeknél és autizmusnál is meghatározónak tűnik.

Azonban ebben a folyamatban még van egy nagyon fontos „szereplő”: a mikrobiom, azaz a humán bélben élő baktériumok összessége, amely becslések szerint körülbelül 100 billió. A szimbiotikus baktériumok óriási populációja - a bél homeosztázis és metabolizmus - a tápanyag feldolgozáson keresztül alakul ki, és befolyásolja az agyi fiziológiát és a betegség kockázatának előfordulását.

A bél-mikrobiom károsodását az agyi rendellenességekkel és neurodegeneratív betegségekkel, például ASD-kel, depresszióval és Alzheimer-kórral társították. A Clostridium típusú baktériumok rendellenes növekedését az emésztőrendszerben és a Sutterella fajok székletbaktériumainak atípusos növekedését jelentették az ASD gyermekekben.

A prebiotikumok, a probiotikumok, a szinbiotikumok és a székletátültetés mindennapi példái a mikrobiális közösség átalakítására és a neurológiai és neuropszichiátriai betegségek ellensúlyozására szolgáló különböző stratégiákra.

A probiotikus kezelés során kimutatták, hogy javítja az ASD-szerű tulajdonságokat az anyai immunaktiválás egérmodelljében, és a probiotikus kezelést ASD gyermekekben potenciális terápiás lehetőségnek tekintik(18).

Ezen eredményekből arra következtethetünk, hogy az omega-3 zsírsavak és a probiotikumok bevitele, különösen a terhesség és szoptatás ideje alatt, segíthet megelőzni az ASD-t a veszélyeztetett gyermekeknél(19).

Omega-3 készítmények gyermekeknek, akár 1 éves kortól

A cikkhez felhasznált források

(1) Lord, C. és Rutter, M. (1994). Autism and pervasive developmental disorders. In: M. Rutter, E. Taylor, és L. Hersov (szerk.) Child and Adolescent Psychiatry (3rd Ed.). Oxford: Blackwell.

(2) http://bhrg.hu/szuloknek/tunetek/pervaziv-fejlodesi-zavar-autizmus/

(3) Howlin, P. és Rutter, M. (1987). Treatment of Autistic Children. Chichester: Wiley.

(4) Bell, J. G., MacKinlay, E. E., Dick, J. R., MacDonald, D. J., Boyle, R. M., & Glen, A. C. (2004). Essential fatty acids and phospholipase A2 in autistic spectrum disorders. Prostaglandins, Leukotrienes, and Essential Fatty Acids,71, 201–204. doi:10.1016/j.plefa.2004.03.008.

(5) Meguid, N. A., Atta, H. M., Gouda, A. S., & Khalil, R. O. (2008). Role of polyunsaturated fatty acids in the management of Egyptian children with autism. Clinical Biochemistry,41, 1044–1048. doi:10.1016/j.clinbiochem.2008.05.013.;

(6)  Vancassel, S., Durand, G., Barthelemy, C., Lejeune, B., Martineau, J., Guilloteau, D., et al. (2001). Plasma fatty acid levels in autistic children. Prostaglandins, Leukotrienes, and Essential Fatty Acids,65, 1–7. doi:10.1054/plef.2001.0281.),

(7) Bu, B., Ashwood, P., Harvey, D., King, I. B., Van de Water, J., & Jin, L. W. (2006). Fatty acid compositions of red blood cell phospholipids in children with autism. Prostaglandins, Leukotrienes, and Essential Fatty Acids,74, 215–221. doi:10.1016/j.plefa.2006.02.001.).

(8) Green, V. A., Pituch, K. A., Itchon, J., Choi, A., O’Reilly, M., & Sigafoos, J. (2006). Internet survey of treatments used by parents of children with autism. Research in Developmental Disabilities,27, 70–84. doi:10.1016/j.ridd.2004.12.002.

(9) Meguid, N. A., Atta, H. M., Gouda, A. S., & Khalil, R. O. (2008). Role of polyunsaturated fatty acids in the management of Egyptian children with autism. Clinical Biochemistry,41, 1044–1048. doi:10.1016/j.clinbiochem.2008.05.013.

(10) Patrick, L., & Salik, R. (2005). The effect of essential fatty acid supplementation on language development and learning skills in autism and asperger’s syndrome. AutismAsperger’sDigestJan–Feb, pp. 36–37.

(11) Johnson, S. M., & Hollander, E. (2003). Evidence that eicosapentaenoic acid is effective in treating autism. The Journal of Clinical Psychiatry,64, 848–849.

(12) Ooi YP, Weng SJ, Jang LY, Low L, Seah J, Teo S, Ang RP, Lim CG, Liew A, Fung DS, Sung M. Omega-3 fatty acids in the management of autism spectrum disorders: findings from an open-label pilot study in Singapore. Eur J Clin Nutr. 2015 Aug;69(8):969-71. doi: 10.1038/ejcn.2015.28. Epub 2015 Mar 25.

(13) Stephen Bent, Kiah Bertoglio,Robert L. Hendren: Omega-3 Fatty Acids for Autistic Spectrum Disorder: A Systematic Review,  J Autism Dev Disord. 2009 Aug; 39(8): 1145–1154. Published online 2009 Mar 31. doi: 10.1007/s10803-009-0724-5 PMCID: PMC2710498, PMID: 19333748

(14) Freeman, M. P., Hibbeln, J. R., Wisner, K. L., Davis, J. M., Mischoulon, D., Peet, M., et al. (2006). Omega-3 fatty acids: Evidence basis for treatment and future research in psychiatry. The Journal of Clinical Psychiatry,67, 1954–1967.

(15) Harris, W. S. (2004). Fish oil supplementation: Evidence for health benefits. Cleveland Clinic Journal of Medicine,71, 208–221.

(16) Clandinin M. T., Chappell J. E., Leong S., Heim T., Swyer P. R., Chance G. W. Extrauterine fatty acid accretion in infant brain: implications for fatty acid requirements. Early Human Development. 1980;4(2):131–138. doi: 10.1016/0378-3782(80)90016-x.

(17) Clandinin M. T., Chappell J. E., Leong S., Heim T., Swyer P. R., Chance G. W. Intrauterine fatty acid accretion rates in human brain: implications for fatty acid requirements. Early Human Development. 1980;4(2):121–129. doi: 10.1016/0378-3782(80)90015-8.

(18) Rosanna Chianese, Roberto Coccurello, Viggiano Andrea, Marika Scafuro, Marco Fiore, Giangennaro Coppola, Francesca Felicia Operto, Silvia Fasano, Sophie Layé, Riccardo Pierantoni, Rosaria Meccariello: Impact of Dietary Fats on Brain Functions, Curr Neuropharmacol. 2018 Aug; 16(7): 1059–1085. Published online 2018 Aug. doi: 10.2174/1570159X15666171017102547 PMCID: PMC6120115 PMID: 29046155

(19) Charlotte Madore, Quentin Leyrolle, Chloé Lacabanne, Anouk Benmamar-Badel, Corinne Joffre, Agnes Nadjar, Sophie Layé: Neuroinflammation in Autism: Plausible Role of Maternal Inflammation, Dietary Omega 3, and Microbiota, Neural Plast. 2016; 2016: 3597209. Published online 2016 Oct 20. doi: 10.1155/2016/3597209, PMCID: PMC5093279 PMID: 27840741

Szólj hozzá

* Név:
* E-mail cím: (nem publikus)
   Weboldal:
* Hozzászólás:
Kód