Tévhitek a koronavírusról – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállítása

Tévhitek a koronavírusról – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállítása

Az interneten böngészve a rengeteg fontos és hasznos hír mellett számos olyan, egymásnak ellent mondó információval találkozhatunk a koronavírussal kapcsolatban, amik valóságtartalmában nem lehetünk biztosak – vagy legalábbis nem tudjuk, mi igaz és mi nem.

Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállított egy 14 pontból álló listát a leggyakoribb, koronavírussal kapcsolatos tévhitekről.

 

1. A COVID-19 forró és párás éghajlatú területeken is terjedhet.

Az eddigi bizonyítékok alapján azt látjuk, hogy az új koronavírus (COVID-19) mindenhol felütheti a fejét és fertőzhet – beleértve a forró és párás/nyirkos időjárású területeket is. Ezért kiemelten fontos, hogy az éghajlattól és az időjárási viszonyoktól függetlenül tartsuk be az előírt és az ajánlott óvintézkedéseket. A COVID-19 elleni legjobb védekezés továbbra is a gyakori és alapos kézmosás, amivel elkerülhetjük/csökkenthetjük a fertőzés valószínűségét.

2. A hideg idő és a hó nem öli meg a COVID-19 vírust.

Nincs okunk azt gondolni, hogy a hideg időjárás elpusztíthatja az új koronavírust. Az emberi test normál hőmérséklete ugyanis a külső hőmérséklettől függetlenül 36,5 °C - 37 °C körül marad. Az alapos kézmosás mellett érdemes kezünket alkohol tartalmú kézfertőtlenítővel rendszeresen megtisztítani.

3. Egy forró fürdő nem pusztítja el a koronavírust

A második pontban részletezett okok miatt nem jelent hatékony megoldást a koronavírus elleni védekezésben a forró fürdő – a testhőmérsékletünk ugyanis a meleg víz hatására nem emelkedik meg nagy mértékben, továbbra is 36,5°C – 37°C körül marad.

4. A COVID-19 nem terjed szúnyogcsípéssel

A mai napig semmilyen adat vagy bizonyíték nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az új koronavírust szúnyogok terjeszthetik. A COVID-19 egy légúti megbetegedés, ami elsősorban a köhögés és a tüsszentés során a levegőbe juttatott nyálcseppekkel, orrváladékkal terjed. Saját védelmünk érdekében gyakran tisztítsuk és fertőtlenítsük kezünket, illetve kerüljük a kapcsolatot azokkal, akik köhögnek és/vagy tüsszentenek.

5. A kézszárítók nem képesek megölni a koronavírust

A kézszárítók nem ölik meg a bőrfelszínen lévő koronavírust. A meleglevegős és a nagyteljesítményű kézszárítók használata egyébként sem a leghigiénikusabb módja a kézszárításnak (a University of Westminster korábbi kutatása szerint a nagy erejű levegősugaras kézszárítók 1300-szor több kórokozót szórnak maguk közé, mint amennyi a papírtörlők felületén van). (a szerk. megj.)  

6. Képes az ultraibolya fényű fertőtlenítő lámpa megölni az új koronavírust?

Az ultraibolya lámpákat nem szabad a bőr fertőtlenítésére, sterilizálására használni, mert bőrirritációt okozhatnak.

7. Mennyire hatékony eszköz a hőszkenner a fertőzés kimutatására?

A hőszkenner azokban az esetekben lehet hatékony eszköz a fertőzöttek kiszűrésében, amikor már jelentkezett a láz, mint tünet.  Ugyanakkor képtelen kimutatni a fertőzést olyan emberekben, akik megfertőződtek, de még nem lázasak. A megfertőződés és a láz kialakulása között 2-10 nap telik el átlagosan.

8. Elpusztítja a vírust, ha alkohol vagy klór tartalmú szerrel fújjuk be magunkat?

Az alkohol és a klór testre való permetezésen nem pusztítja el a vírust – viszont káros lehet a ruhára és a nyálkahártyára egyaránt. Mind az alkohol mind a klór hatékony megoldás lehet a felületek fertőtlenítésére, de fontos, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően használjuk.

9. A tüdőgyulladás ellen vakcina megvéd az új koronavírustól?

Nem. A tüdőgyulladás elleni oltások (pl. a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B) elleni védőoltások nem nyújtanak védelmet az új koronavírussal szemben. Ez a vírus ugyanis annyira új és különböző, hogy saját oltás kifejlesztésére van szükség a megfelelő védelem kialakításához.

10. Az orr rendszeres, sóoldattal való öblítése segíthet a fertőzés elkerülésében?

Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése bármilyen védelmet nyújthat a COVID-19 vírussal szemben.

Létezik néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a rendszeres sóoldatos öblítés segíthet a náthából, megfázásból való gyorsabb felépülésben, de nem bizonyított, hogy a felső légúti megbetegedések megelőzésében is hatékony lehet.

11. A fokhagyma fogyasztás segíthet megakadályozni a fertőzést?

A fokhagyma egy egészséges élelmiszer, ami bizonyos antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezhet. („Az antimikrobiális az anyag azon tulajdonságát jelenti, hogy képes elpusztítani vagy inaktiválni a mikrobákat, mint például a baktériumokat, gombákat, vírusokat.” Forrás: Exastudio - a szerk. megj.)

Jelenleg azonban nem áll rendelkezésünkre bizonyíték, hogy a fokhagymafogyasztás megvéd az új koronavírustól.

12. Csak az idős embereket érinti a koronavírus vagy fogékonyak rá a fiatalabbak is?

Az új koronavírussal minden ember megfertőződhet az életkorától függetlenül. Az idős és az egészségügyi problémákkal (például asztma, cukorbetegség, szívbetegség) küzdő emberek számára azonban nagyobb veszélyt jelent a vírus.

A WHO azt javasolja, hogy minden életkorú ember védekezzen megfelelően a vírussal szemben – melynek alappillére az alapos és gyakori kézmosás és -fertőtlenítés.

13. Hatékonyak az antibiotikumok a koronavírus megelőzésére és kezelésére?

Nem. Az antibiotikumokról általánosságban elmondható, hogy kizárólag baktériumok ellen működnek, vírusok ellen nem.

Ezért sem a megelőzésben sem a kezelésben nem használhatók hatékonyan.

14. Létezik bármilyen gyógyszer a koronavírus megelőzésére vagy kezelésére?

A mai napig nem áll rendelkezésünkre olyan készítmény, ami hatékony lenne a COVID-19 elleni védekezésben.

Mindazonáltal a vírus által megfertőződött személyeknek megfelelő ellátást kell kapniuk a tüneteik enyhítésére és kezelésére.

 

Forrás: WHO 

Szólj hozzá

* Név:
* E-mail cím: (nem publikus)
   Weboldal:
* Hozzászólás:
Kód