Az vagy, amit megeszel

Az vagy, amit megeszel

Ma Magyarországon az elhízás jelenti az egyik legkomolyabb civilizációs fenyegetést, a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis Európa legkövérebb országa vagyunk. Hogy ez megváltozhasson, elengedhetetlen megismernünk e jelenség természetét. Cikkünkben étkezési szokásaink átalakulását és ezek hatásait boncolgatjuk.

Genetika vs. táplálkozás

Életünk során, a várható 70-80 év alatt mintegy 30-60 tonna táplálékot fogyasztunk el, és egyáltalán nem mindegy, mi teszi ki ezt a hatalmas mennyiséget.

Hogy a bevitt táplálék jellege mennyire domináns a túlsúly kialakulásban a genetikai hajlamokkal szemben, az a pima indiánok esetében látszik nagyon jól. A Mexikóban élő déli pima indiánok még mindig úgy élnek, úgy táplálkoznak mint őseik, nomád körülmények között. Soraikban nincsenek elhízott emberek. Viszont az Arizónában élő északi pimák között, akik a nyugati ember táplálkozását folytatják, már nem ritka a 250 kg-os ember, és köztük a cukorbetegség gyakorisága is 50%-os. Láthatjuk, hogy a genetikai sajátosságok ellenére is az egészség fenntartásának egyik meghatározó tényezője a táplálkozás.

A táplálkozás nem csak anyagi szinten hat szervezetünkre, hanem energetikai és információs szinten is. Vagyis meghatározza testi, idegi, hormonális és lelki működésünket.

Az ördög játszótere

A modern világban egyre több szénhidrátban gazdag, finomított élelmiszert találunk. Ennek a sok finomításnak köszönhetően szervezetünk ellustul, már nem akar dolgozni a táplálékokkal, hanem instant módon várja, hogy hassanak rá. A feldolgozás már megtörtént, mielőtt az étel bekerült volna szervezetünkbe, holott annak sorrendje szoros része testünk teljes és egészséges működésének. Ezért fontos, hogy táplálékunk feldolgozatlan élelmiszert is tartalmazzon.

A fagyasztott készételek, a feldolgozott, konzervált élelmiszerek, a gyorsételek ízét, aromáját és gusztusos kinézetét a vegyi üzemekben gyártott ízfokozók és adalékanyagok biztosítják. Ezek tápanyaggal azonban nem szolgálnak, csupán arra fejlesztették ki őket, hogy javítsák az étel megjelenését, ízét, állagát, fokozzák az eltarthatóságot. Az ízfokozókról külön cikkben foglalkozunk részletesebben.

Táplálkozásunk főleg a gyorsan felszívódó szénhidrátokra (gabonafélék, burgonya, cukor) épül. Kevesebb a nyers, természetes táplálék a napi étkezéseinkben. A gyorsan felszívódó (magas glikémiás index-szel rendelkező) ételek úgy hatnak a szervezetünkre mint egy glikémiás-hullámvasút: gyorsan megemelik a vércukorszintet, amit egy löketszerű inzulinválasz semlegesít, ez pedig újra alacsony vércukorszintet eredményez, ami éhségérzetet kelt. Mehet a következő menet, indulhat a nassolás, ami pedig újra csak gyorsan felszívódó szénhidrátokból áll. Ördögi kör.

Jól eszek – jól leszek

A minőségi étel megkerülhetetlen a minőségi élethez. Ha tiszta forrásból származó táplálékot veszünk magunkhoz, mely nem tartalmaz ártalmas adalékanyagokat, akkor szervezetünk hasznos dolgokhoz juthat, amivel be tudja indítani az öngyógyító folyamatokat. A minőségi változást legelőször közérzetünkön fogjuk észrevenni. Könnyebb, tisztább érzés tölt el bennünket, ami hatalmas erőforrásokat szabadít fel bennünk, több mindenre érzünk majd erőt.


Egy kis rendszer-elmélet

A rosszul megválasztott táplálékok bevitele mellett a rohanó életmód is nagyban hozzájárul a túlsúlyhoz, az elhízáshoz. Ennek egyenes következménye, a rendszertelen étkezés például egyszerre vezethet túl- és alultápláltsághoz is. Alapesetben a szervezet óraműpontossággal jár, ha viszont rendszertelenül kapja meg az üzemanyagot, akkor összezavarodik. Ha egész nap egyfolytában rohansz, nincs időd étkezni, a tested ugyanazt az információt rögzíti, mint ha koplalnál. Ezért amikor végre táplálékhoz jut, azt gondosan beépíti, felkészülve ezzel az ínségesebb időkre. A napközben kimaradt étkezések pótlására az estére tartogatott óriási porciók meg könnyen alvási nehézségeket okozhatnak, ami kialvatlansághoz és az immunrendszer legyengüléséhez vezethet.

A túlsúly mellett a rendszertelen étkezésből fakadó különböző tünetek közé tartozik a fejfájás, fizikai gyengeség, levertség, emésztési zavarok, gyomorégés, puffadás, székrekedés, bőrproblémák, hajhullás, töredezett körmök. A rendszertelenségre testünk hamar reagál olyan tünetekkel is, mint a lassú sebgyógyulás, csökkent teljesítőképesség, koncentrációs zavarok, legyengült immunrendszer, vérszegénység.

A napi rohanásban ráadásul már nem csak arra nem figyelünk, hogy mit eszünk, hanem arra sem, hogyan. Nem adjuk meg a módját a nyugodt, stresszmentes étkezésnek. Alig rágunk, pedig a jól megrágott ételt könnyebben emészti a gyomor. Az étkezés nem csak testünknek fontos, de szociális eseményként is lényeges része életünknek.

Összegzés

A legfontosabb alapelv egész életünkre vonatkozólag az egyensúly megteremtése lehetne. Ahogyan a természet is a folyamatos egyensúlyra törekszik, szervezetünk is ebben az állapotban érzi a legjobban magát. Ha természetes ételeket fogyasztunk, kevesebb kalóriával is jóllakhatunk. Kevésbé terheljük feleslegesen emésztőrendszerünket, mivel ezek a feldolgozott élelmiszerekkel szemben kis kalóriatartalmúak, folyadékban és rostban gazdagabbak és magasabb a tápértékük. S ugyan a természetes táplálkozás még csak a folyamat egyik eleme, de valahol el kell kezdenünk a változtatást, mert anélkül nem megy. S miért ne kezdenénk ott, ahol az új ízekkel és az e köré szervezett közösségi élményekkel kinyílhat a világ?

 

Sorozatunk következő részében az elhízás lelki okairól írunk, az első részt pedig, ami a túlsúly egyetemes okairól, gazdasági, társadalmi hatásairól szól, ITT tudod elolvasni.

Szólj hozzá

* Név:
* E-mail cím: (nem publikus)
   Weboldal:
* Hozzászólás:
Kód