Allicin

Az allicin egy fokhagymában megtalálható magas kéntartalmú vegyület, amely védi szervezetünk sejtjeit és a véredényeket a gyulladástól és oxidatív stressztől. A hatásmechanizmusa a következő: a fokhagymának van egy védekező mechanizmusa az élősködők ellen. Ha megvágjuk, vagy összetörjük a fokhagymát, életbe lép ez a rendszer és felszabadul egy kén komponens "alliin", amely egyesül egy speciális enzimmel "allinase", és létrejön az "allicin" nevű jellegzetes szagú vegyületet, melynek segítségével a növény képes az élősködőket megsemmisíteni. Az allicin egyik főbb jellemzője, hogy instabil, ezért gyorsan lebomlik és megszűnik a hatékonysága. Az allicint először 1944-ben egy olasz kémikus C. J. Cavallito és kollégája J. H. Bailey izolált friss fokhagymából. Sikerrel bizonyították a jellegzetes szagú kénes vegyület antibakteriális hatását, és allicin-nek nevezték el./p>

Arachidonsav (AS)

Az élettani fontosságú zsírsavak omega-6 családjának tagja. Szervezetünk az AS-t az elsődleges omega-6 zsírsavból, a linolinsavból állítja elő.

Ateroszklerózis

Az artériákban lerakódott zsír, mely az erek beszűkülését okozza.

Docosahexénsav (DHS)

Az omega-3 család többszörösen telítetlen tagja, melyet szervezetünk az LNS-ből állít elő. Nagy mennyiségben a hideg vízi halakban és a tengeri emlősökben

E-vitamin

Evans és Bishop amerikai kutatók 1922-ben fedezték fel állatkísérleteik során, amikor a patkányok vemhességére gyakorolt hatását figyelték meg - innen kapta nevét is: a tokoferol elnevezés a görög tokosz és a pherein szavakból származik, melynek jelentése "gyermekszületést elősegítő". A további kutatások során bebizonyosodott, hogy az E-vitamin ennél sokkal kiterjedtebben befolyásolja a szervezet működését. Ma már azt is tudjuk, hogy az egyik leghatásosabb zsíroldékony antioxidáns, és hogy sok betegség megelőzésében játszhat szerepet. Többek között védhet a szív-érrendszeri- és a daganatos megbetegedésekkel szemben, s mivel sejtszinten fejti ki hatását, az öregedés folyamatát is lassíthatja.Az E-vitamin legfontosabb szerepe a sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak, valamint antioxidánsként segít semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket. Ezért elsősorban betegségmegelőző szerepe jelentős, de segíti a szelén és a K-vitamin felszívódását is. Az összes antioxidáns közül az E-vitamin nyújtja a legnagyobb védelmet a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mert könnyen be tud épülni az LDL-koleszterin molekulába, és megakadályozza annak oxidációját (a szabad gyökök oxidálta koleszterin különösen árt az érfalnak, és az érelmeszesedés kialakulásában jelentős szerepet játszik). Ezenkívül a vitamin elősegíti az LDL-koleszterin lebontását, megelőzi a vérrögök kialakulását, és akadályozza a különböző szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó gyulladásos folyamatokat.

Eicosanoidok

Természetes hormonszerű vegyületek, amelyek számos testfunkciót vezérelnek. Testünk az omega-6 olajokból állítja elő.

Eicosapenténsav (EPS)

Az élettani fontosságú zsírsavak omega-3 családjának tagja. Szervezetünk az LNS-ből állítja elő. Nagy mennyiségben a hideg vízi halakban és a tengeri emlősökben fordul elő.

Érelmeszesedés

Az öregedéssel járó természetes folyamat. A verőerek (artériák) fokozatosan veszítenek eredeti rugalmasságukból. Meszesedésük - az arteroszklerózis - bizonyos határon túl súlyos betegségekhez vezethet Erre hajlamosít a stressz, a dohányzás, az egészségtelen, zsíros étrend és a magas vérnyomás. Az érelmeszesedést elősegíti a vér magas koleszterin- és zsírszintje. A tünetek attól függenek, hogy mely erek meszesedtek el. Felléphet például mellkasi fájdalom, lábfájdalmak és időszakos látás-, beszéd-, egyensúly- és végtagmozgatási zavarok is előfordulhatnak. Az érelmeszesedést okozó anyagok lerakódnak a verőerek falán, s azok ettől megkeményednek, és szűkebbé válnak. A véráramlás romlik, nő a vérrögképződés veszélye. Néha egyik vagy másik verőér teljesen eltömődik. Az érelmeszesedésre hajlamosabbak a férfiak, mint a nők. A hajlam öröklődik. Az érelmeszesedés kiváltotta betegségek gyakoribbak a fejlett országokban, ahol a lakosság jelentős része túltáplált, túl sok zsiradékot fogyaszt, és mozgásszegény életmódot folytat.

Fagociták

Fehérvérsejtek, melyek a szervezetbe jutott baktériumokat, vírusokat bekebelezik, és elpusztítják.

Fibrinogén

Nagy molekulasúlyú, fonalas szerkezetű, vízben oldódó fehérje; a trombin nevű fehérjebontó enzim hatására vízben oldhatatlan fibrinszálak formájában a vérplazmából kiválik, s így vesz részt a véralvadásban. A májban termelődik, előfordulási mennyisége a vérplazma 0,2-0,4 %.-a.

Koleszterin

A koleszterin a szervezet számára alapvetően fontos, nélkülözhetetlen alkotórész, minden sejt membránjának összetevője, feladata elsősorban a membrán rugalmasságának, képlékenységének megtartása. Nem oldódik a vérben, ezért részecskék szállítják, amelyeket lipoproteineknek nevezünk. A lipoproteieknek két fontos fajtája az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL - low density lipoprotein) és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL - high density lipoprotein). Azt a koleszterint, amelyet az LDL szállít, gyakran "rossz" koleszterinnek nevezik. Az LDL a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint. Ha túl sok koleszterin képződik, vagy a sejtek túl keveset használnak fel, a felesleg a vérben marad és az erek falára, lerakódik. Azt a koleszterint, amelyet a HDL szállít, gyakran nevezik "jónak". A HDL elszállítja a koleszterint a sejtekből, visszajuttatja a májba, amely aztán epesavat termel belőle. Ilyen módon védi az ereket a lerakódástól.

Leukotrin

Hormonszerű vegyület - eicosanoidok - egy csoportja, melyet testünk az omega-6 olajokból állít elő. A túl sok, AS-ből előállított leukotrin összefüggésbe hozható a gyulladásos

Lignan

Növényi rost, melyet testünk a természetes bélflóra segítségével dolgoz fel. Leggazdagabb forrása a lenmag. Daganatellenes hatásáról ismert (nem azonos a ligninnel, amely a cellulózzal rokon növényi rost, és amely a növények fás sejtfalait alkotja.)

Lipoproteinek

Speciális fehérjék, amelyek a vérben lévő és a vízben köztudottan nem oldódó zsírokat szállítják. Attól függően, hogy mennyi trigliceridet tartalmaznak, megkülönböztetünk nagyon alacsony sűrűségű (angol rövidítéssel VLDL) lipoproteint, amely jobbára a triglicerideket szállítja, alacsony sűrűségű (LDL) lipoproteint, amely elsősorban az LDL-koleszterin továbbítója és magas sűrűségű (HDL) lipoproteint, amely a HDL-koleszterin transzportőre. A különféle zsíranyagcsere-zavarokra jellemző egyik vagy másik, esetenként akár egyszerre kétfajta lipoprotein szintjének kóros megemelkedése.

Omega-3 zsírok

A zsírok egy speciális fajtájához tartoznak, mégpedig az esszenciális - azaz alapvető - zsírsavakhoz. Ezek a zsírok elengedhetetlenek az egészséges élethez. Minden zsír szénből, oxigénből és hidrogénből épül fel. Ezek az elemek zsírsavnak nevezett molekulákká szerveződnek. A zsírsavmolekula zsír része lánccá összeállt szénatomból áll, a sav részt pedig oxigén- és hidrogénatomok alkotják, melyek a szénlánc végéhez kötődnek. Egy lánc négy-huszonnyolc szénatomból állhat, s a lánc hosszúsága szerint megkülönböztetünk rövid, közepes és hosszú zsírsavakat.

Prostaglandinek

A sejtek fala kétféle nélkülözhetetlen, esszenciális telítetlen zsírsavat tartalmaz. Ezek a linolsav és a linolénsav. Ezeket az anyagokat az omega-6 és az omega-3 zsírsavak tartalmazzák. A sejtek falai részben foszforlipidből épülnek fel, amelyek alkotóeleme a zsírsav. A prostaglandinek amolyan ki és bekapcsoló szerkezetként is működnek, amit a hormonok szabályoznak. A zsírsav fajtáját a táplálék által bevitt zsírsav minősége határozza meg. Ha telített zsírokból készül, kevesebb folyadékot tartalmaz, ami hozzájárul ahhoz, hogy a sejtek sebezhetővé, és könnyen elhalókká válnak. Ha azonban a nélkülözhetetlen zsírsav hozzájárulásával készülnek a sejtek, a sejtmembránok tűroképessége nagyobb lesz. Természetes hormonszerű vegyületek, amelyek számos testfunkciót vezérelnek. Hatnak a hormonok és az enzimek kiválasztásra, gyulladásos elváltozásokra, vérnyomásra, vérkötő képességre, a szív és a tüdő működésére. A prostaglandinek úgy keletkeznek, hogy amikor a hormon megüti a sejtfalát, a sejtben levő enzim arra ösztönzi a sejtzsír egy részét, hogy változzon át prostaglandinné. Ebben a pillanatban a prostaglandin a sejt működését ingerli, illetve fokozza, vagy lassítja, az-az ki bekapcsolja a sejtet. Rövid élete alatt a prostaglandin nagyon fontos tevékenységet fejt ki. Hiánya szerepet játszik a szív- és az érrendszeri-betegségek kialakulásában, és a rákbetegség kifejlődésében. Hiányának tünetei lehetnek, krónikus fáradság, száraz bőr, emésztési zavarok, az ellenálló képesség gyengülése, figyelem összpontosítási nehézségek, aktivitási rendellenességek stb. A túl sok omega-6-ból előállított prosztaglandin összefüggésbe hozható a gyulladásos betegségekkel és az artériás görcsökkel és további negatív hatásai lehetnek a szervezetre.

Skizofrénia

Mentális betegség, melyet gyakran hallucinációk, „hangok", téveszmés gondolkodás és a valóságtól való elszakadás kísér.

Telített zsírok

A zsírban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc hidrogén atomokkal telített.

Telítetlen zsírsavak

Lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a szén-szénkötésnél, ahonnan a hidrogén levált, kettős kötés alakul ki, mely a lánc gyenge pontját képezi és megtöri a láncot. Mivel a töréses láncok nem tudnak szorosan egymáshoz simulni, az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, s már szobahőmérsékleten megolvadnak. A többszörösen telítetlen zsírsavakban még több - négy-tizenkettő - hidrogénatom vált le a szénláncról. Minél kevesebb hidrogén van egy láncon, annál több törés van benne. S minél több törés van benne, annál folyékonyabb a zsiradék.A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6 és az omega-3, azaz az esszenciális zsírsavak. Az omega-3 elnevezés onnan származik, hogy az első kettős kötés a harmadik szénatomnál van.

Triglicerid

A lipoproteinek zsíralkotórésze még a triglicerid, amelynek magas szintjét a zsíros táplálkozáson túl a sok szénhidrát, valamint az alkoholfogyasztás okozhatja. Eredményes fogyókúrával rendeződhet a vér triglicerid-szintje is. A vér normális triglicerid-szintjének felső határa: 2,3 mmol/l.

Tromboxin

Az alapvető zsírsavakból előállított eicosanoid. A túl sok, AS-ből előállított tromboxin összefüggésbe hoz­ható az artériákban természetellenesen képződő vérrögökkel.

Vérnyomás

A szív működése közben a tüdőből érkező oxigenizált vért a nagy vérköri artériás rendszerbe pumpálja. A szívösszehúzódáskor továbbított vérmennyiség (pulzustérfogat) szorozva a szívműködés frekvenciájával (pulzusszám) megadja az egy perc alatt a nagy vérkörbe juttatott vér mennyiségét (perctérfogatát, PTF). A rugalmas falú nagyerekbe juttatott vér az érfalra nyomást gyakorol, és azt kitágítja. A nyomás a szívkamra összehúzódásának végén a legmagasabb (szisztolés nyomás) a szív elernyedési fázisának befejeződésekor (diasztolés nyomás) pedig a legalacsonyabb. A szisztolés vérnyomás értékét leginkább a perctérfogat nagysága és a nagyerek rugalmassága (ellazulóképessége) határozza meg. A szív elernyedésekor a vér áramlásához szükséges erőt a nagyerek rugalmassága biztosítja. A diasztolés vérnyomást e hajtóerőn kívül a viszkózus folyadék súrlódásából, illetve a kiserek, az úgynevezett ellenálló erek átmérőjébol fakadó elfolyási ellenállás határozza meg.

Alfalfa

Más néven lucernalé, ismert, széles körben alkalmazott gyógynövény, a fizikális teherbíró képesség erősítésében játszik fontos szerepet, emellett fontos vas forrás a szervezetnek. Nincs meghatározott napi ajánlott beviteli értéke.

B1 vitamin

Más néven tiamin, egy vízben oldódó vitamin, amely előnyösen befolyásolja a szív normál működését és hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez.

B2 vitamin

Egy gyorsan felszívódó, vízben oldható vitamin típus, más néven riboflavinnak is hívják. A szervezet energia ellátásért is felel azáltal, hogy pozitívan befolyásolja a fáradtság és kifáradás csökkentését és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét. Emellett a bőr, látás és a nyálkahártya normál állapotának fenntartásában van fontos szerepe.

B3 vitamin 

Más néven niacin, ez is a vízben oldódó vitaminok közé tartozik. Hasonlóan a B-2 vitaminhoz a sejtek energia háztartásának szabályozásában van szerepe, hozzájárul a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez és aktívan részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere folyamatokban.

B5 vitamin

Vagy másik néven pantoténsav. Fontos szerepe van a stressz szintünk szabályozásában, hiszen előnyösen befolyásolja a normál mentális teljesítményünket. Másrészt pedig hozzájárul a szteroidhormonok normál anyagcseréjéhez.

B6 vitamin 

A B-vitaminok közül talán az egyik legfontosabb. A normál vörösvérsejt képződéshez és hormonális aktivitásunk szabályozásához járul hozzá. Ritkán alakul ki hiány belőle a szervezetben.

B12 vitamin

Hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez és a normál pszichológiai funkciók fenntartásához. Vörösvérsejt képző hatású, így járulva hozzá az immunrendszer normál működéséhez. Fontos vitamin a sportolóknak és a nehéz fizikai munkát végzőknek, hiszen a B-12 vitamin fontos szerepet játszik a sejtosztódásban és a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez is hozzájárul.

Béta-karotin / A-vitamin 

A béta karotin az A-vitamin képződés alapja, májunk állítja elő béta karotinból a szervezet számára szükséges mennyiségben. Béta karotin hiányában A-vitamin hiány léphet fel. Az A-vitamin előnyösen befolyásolja immunrendszerünk normál működését, de legfontosabb szerepe a látás normál állapotának fenntartásában van.

Biotin / B7 vitamin 

Egyik legfontosabb külsőnket meghatározó vitamin, előnyösen befolyásolja a bőr és a haj normál állapotát.

Cink

Kis mennyiséget igényel szervezetünk belőle, de ha nem jut hozzá az komoly betegségek kialakulásához is vezethet. A cink fontos szerepet tölt be a makrotápanyagok normál anyagcseréjében, vagyis a sejtek tápanyagellátásában. Emellett a termékenység normál állapotának szabályozásában és a DNS szintézisünk normál működésében is szerepet játszik.

Citrus flavonoid 

A C-vitamin hatékony felszívódásának támogatásában van szerepe.

C-vitamin 

A legismertebb vitaminok közé tartozik, szervezetünk immunrendszerének, idegrendszerének pszichológiai állapotunk normál fenntartásáért felel. Emellett hozzájárulva a kollagénképződéshez a normál csontozat, porcok, bőr és fogíny állapotáért is felel. Fontos szerepe van a sportban és fizikai igénybevétel esetén, pozitívan hat a kifáradás csökkentésére.

D-vitamin 

Egy zsírban oldódó vitamin típus, szervezetünk is elő tudja állítani, ultraibolya sugárzásból, amit a napsugarakból von el. A D-3 vitamin az aktívabb típusa. Fontos szerepe van a kalcium és a foszfor felszívódásában, hozzájárul az egészséges csontozat és izomzat fenntartásához.

E-vitamin 

Más néven tokoferolnak is nevezik. Legfontosabb tulajdonsága, hogy öregedés lassító szerepe van azáltal, hogy hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

Folsav 

Más néven B9-vitaminnak is nevezik, a vízben oldódó vitaminok közé tartozik. A várandós édesanyáknak kiemelten fontos a magzat gerincének összezáródása miatt, emellett fehér- és vörösvérsejt képző hatása van.

Inozitol 

Egy igen fontos összetevő szervezetünkben, a májunk védelméért felelős, azáltal, hogy a kolin nevű vitaminnal együtt hozzájárul a normál májműködés fenntartásához, megakadályozva annak elzsírosodását. Ezáltal áttételesen koleszterincsökkentő szerepe is van.

Kalcium

Egyik legfontosabb építő eleme szervezetünknek, minden sejtünk hasznosítja. Hozzájárul a normál csontozat és izomműködés fenntartásához, fontos szerepet játszik a normál véralvadási folyamatok fenntartásában. Emellett a fogazat és vérnyomás normál állapotának fenntartásában is szerepe van. Összhangban működik a D-vitaminnal, aminek a kalcium felszívódásában is fontos szerep jut.

L-tirozin 

Az agyunkban elhelyezkedő neurotranszmitterek stimulálásában van fontos szerepe, így javítva a koncentrációt és a memóriát.

Magnézium 

Szintén egyik nélkülözhetetlen összetevője szervezetünknek. Felelős a sejtek és enzimek energiatermelő folyamatainak normál működéséért, emellett fontos idegrendszer és izomműködés befolyásoló szerepe van. Hiányában a normál fogazat és csontozat nem fejlődik megfelelően.

Mangán 

Változatos táplálkozás során ritka a hiánya szervezetünkben. Fontos szerepe van az enzimek működésében, hozzájárul a sejtek oxidatív sresszel szembeni védelméhez és támogatja a kötőszö9vet és a csontok normál fejlődését.

Nátrium-szelenit

A szelén egyik formája. Szerteágazó feladatot lát el szervezetünkben, a haj és a körmök normál állapotának fenntartása mellett a pajzsmirigy működést és a spermatermelést szabályozza, valamint sejtvédő funkciókat is betölt.

Q10 

A sejtek energiatermelő folyamataiban játszik központi szerepet, hiányában a sejtek nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz. Kb. 30 éves korig a szervezet képes előállítani, utána külső forrásból kell pótolni.

OÉTI

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. Magyarországi élelmiszerek, kozmetikumok, étrend-kiegészítők és speciális tápszerek engedélyezésével és felügyeletével foglalkozó hivatalai szerv.

OGYÉI

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerek és gyógyhatású készítmények engedélyeztetésével és felügyeletével foglalkozó hivatalai szerv.