Milyen szennyeződéseket tartalmazhat a halak húsa?

Ennek oka, hogy a tengerekben, óceánokba bekerülő környezeti szennyeződések hajlamosak a bioakkumulációra a halak zsíros szöveteiben. De nem csak a halhús elfogyasztásával, hanem halolaj készítmények szedésével is bevihetjük ezeket, ha nem megfelelően megtisztított terméket választunk. 
 

Manapság tengereink, óceánjaink vizei egyáltalán nem olyan tiszták, hogy ideális élettérnek nevezhessük őket. Természetesen nem mindenütt egyforma a szennyezettség, de a Föld vizeinek egyre nagyobb része válik kevésbé optimális közeggé a tengeri élőlények számára. Ennek egyetlen okozója az ember egyre intenzívebb jelenléte.

A halak szervezetében felgyülemlett szennyeződések jellemzően étkezés útján kerülnek be az állatokba, ahol be tudnak épülni. Minél tovább él, és minél nagyobbá növekszik egy hal, annál több szennyeződés tud felgyülemleni a szervezetében, amik a halak húsán keresztül étkezéssel az emberi szervezetbe juthatnak. Ez fokozottan igaz azokra a halakra, amelyek olyan vizekben élnek, ahol erős az emberi jelenlét (pl. tömeghalászat folyik, gyárak, teherhajózási útvonalak találhatók a közelben).
 

Műanyag

Talán mindenki hallott már a körülbelül 2,5 millió négyzetkilométernyi – vagyis körülbelül 30 Magyarországnyi – méretű szemétszigetről, ami a Csendes-óceán partjainál úszkál és egyre csak növekszik. Óriási mennyiségű, főként műanyag szemét lebeg a vízen itt, és ráadásul ez nem is az egyetlen ilyen „sziget”, ami az emberi munkálkodás mentén keletkezett az elmúlt néhány évtizedben.

Az ember olyan mértékben szennyezi az élővizeket, hogy évente több mint 10 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba, és onnan a tengeri madarak, halak, rákok és egyéb élőlények gyomrába.A szennyezés egyre növekvő mértékének következtében az ENSZ becslése szerint az óceáni szemét össztömege 2050-re meghaladhatja az óceánokban élő halak össztömegét. Az állatok szervezetében felgyülemlő műanyag egy része a táplálékláncon keresztül megjelenik a tányérunkon, és étkezés során a szervezetünkbe kerülhet.

Egy néhány hónapja megjelent tanulmány szerint akár 11.000 pici, halak vagy egyéb tengeri élőlények szöveteibe ágyazódott műanyagdarabot is megehetünk életünk során, amik aztán az bennünk is felhalmozódnak, és hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethetnek.

 

Higany, dioxin, arzén

Tudjuk, hogy a magas higanyszint felnőtteknél idegrendszeri problémákhoz, gyermekeknél pedig agyi fejlődési rendellenességekhez vezethet, és bár a halak húsának higanyszintje jóval alacsonyabb ennél a határnál, hosszútávon mégis hatást gyakorolhat az emberi szervezetre. Kiderült, hogy még az alacsony higanyszint is okozhat idegrendszeri elváltozást, és a szívnek, érrendszernek sem tesz jót.

A dioxinok mesterségesen előállított, májkárosító, rákkeltő hatású vegyi anyagok, melyek a táplálékláncon keresztül feldúsulnak, és az emberi zsírszövetben raktározódnak. Jellemzően állati eredetű, magas zsírtartalmú élelmiszerekkel (leginkább hal és tej) jutnak be az emberi szervezetbe. A halak a PCB-khez hasonlóan a szennyezett vízből veszik fel a dioxinokat.

Az arzén egy mérgező, bizonyítottan rákkeltő hatású félfém, ami elsősorban a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be az emberi szervezetbe (de pl. a dohányzás is emeli ennek szintjét). Az elfogyasztott arzén 60-95%-a néhány napon belül kiürül a vizelettel együtt, ha viszont még ezek után is a határértéknél tartósan több marad belőle a szervezetben, szív-érrendszeri problémák, máj- és vese betegségek, cukorbetegség kialakulásához vagy akár a központi idegrendszer rendellenességeihez vezethet. Az arzén magas pH-értékű vizekben vízoldékonnyá válik, így megszennyezheti ezeket a természetes vizeket. A témával foglalkozók felhívják a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek közül különösen a tengeri halak és herkentyűk növelik az arzénbevitelt, ezekben az állatokban 5-30 µg/kg koncentrációban van jelen ez a félfém (míg mondjuk a sertésben, baromfiban ez az érték kb. 1,10 µg/kg). Az embereknél a megállapított referenciadózis 0,0003 µg/testtömeg kg. (Tehát pl. egy 50 kg-os nő 15 µg arzént fogyaszthat el egy nap alatt, egy 80 kb súlyú férfi pedig 24 µg-t.)

 

Antibiotikumok, növényvédő szerek és rovarirtók maradványai

Antibiotikumok és hormonok elsősorban a halfarmokon nevelt halakban találhatók. Az ilyen körülmények között nevelt halaknál ugyanis nincs idő kivárni, míg a hal szépen felcseperedik, ezért hormonokkal fokozzák azok növekedését és termékenységét. Az antibiotikumokra azért van szükség, hogy a halak ellenállóbbak legyenek a körülményekkel szemben. Ezeket az állatokat ugyanis a partokhoz közel, kisebb-nagyobb, hálóval elkerített „farmokon” tartják, így azok erősen szennyezett vizekben fejlődnek, haltetemeken élnek, tehát jócskán ki vannak téve a fertőzésnek, parazitáknak, vírusoknak és baktériumoknak.

A PCB-k (poliklórozott bifelniek) olyan kémiai vegyületek, ahol két egyszeres kötéssel összekapcsolt benzolmulekulán a hidrogéntom helyét átveszi egy klóratom. Ezek elsősorban levegővel és szennyezett élelmiszerrel jutnak a szervezetbe. Régebben hővezetőként alkalmazták, ma sok mást is készítenek belőle, például rovarölő szereket, fehérítő szereket és műanyagokat. A leginkább PCB-vel szennyezett élelmiszerek között megtalálható a halak húsa is, akik a PCB-t a környezetükből veszik fel, tehát a vegyszerekkel szennyezett vizekből kerül a szervezetükbe.
 

Pánikra azért nincs semmi szükség, ugyanis bár a fentiek nagyon rosszul hangzanak, normál értend mellett az első két csoport miatt nem kell aggódnunk. Az antibiotikumokkal, hormonokkal, növényvédő szerekkel szennyezett halakat, étrend kiegészítőket pedig elkerülhetjük, ha alaposan utánajárunk a megvásárolni kívánt hal/halolaj készítmény bizonyos paramétereinek.

 

Néhány tipp arra, hogy mire érdemes figyelni halvásárláskor:

- Minél kisebb méretű egy hal, annál alacsonyabb a szennyezettsége.

- A hideg, mély, óceáni vizekben tenyésző és élő halak a minimális emberi érintkezés miatt kevésbé szennyezettek.

- A vadhalászat során kifogott halak egészségesebbek a ketrecben, halfarmokon nevelteknél, mivel szabadon mozoghatnak, tápanyagdúsan és kiegyensúlyozottan táplálkozhatnak, nem etetik őket antibiotikumos tápanyaggal.

- A vadon élő mélytengeri halak omega-3 tartalma jóval magasabb fogságban felnövő társaikénál.

 

Ezekre mindenképp figyelj halolaj készítmény választásakor:

- A fentiek a halolaj készítményre is igazak, tehát olyan érdemes választani, amit kisméretű, vadhalászat során kifogott, mélytengeri halakból nyertek ki.

- Az egyik legfontosabb tényező, hogy a kifogástól számított mennyi időn belül kezdték meg a hal feldolgozását, az olaj kinyerését. (minél előbb, annál jobb)

- Olyan terméket válassz, amit nem felfőzéses módszerrel, hanem préseléssel nyertek ki az állatokból.

- Járj utána, hogy a kinyert olajat milyen módszerrel tisztították meg a szennyeződésektől, és hogy a tiszta olajat milyen összetevőkkel stabilizálták (óriási különbség van a természetes és a szintetikus között).

- Ne fogyassz megavasodott terméket, az ugyanis árthat a szervezetnek! Ezt úgy tudod elkerülni, ha olaj formátumú terméket vásárolsz, annál ugyanis rögtön kiderül, ha nem megfelelő a minősége. Ha mégis kapszulás készítményt választasz, érdemes az első szemet kiszúrni, a tartalmát egy kanálba nyomni és lenyelni, így ha az megavasodott, azt rögtön érezni lehet az ízén és szagán.