Mitől tüsszögünk? Tények, tippek pollenallergiásoknak
Európa lakosságának körülbelül fele szenved valamilyen allergiától (étel, pollen, állat…), ez érintettek száma pedig évről évre nő. Magyarországon az elmúlt évtizedben megduplázódott ez a szám, ami aggasztó adat. Az ételallergiások mellett a pollenallergiától szenvedők száma is megugrott, ami részben annak is köszönhető, hogy az érvényes szabályozások ellenére a Vidékfejlesztési Minisztérium becslései szerint még mindig körülbelül 700 ezer hektárnyi, allergén pollenek által erősen fertőzött terület van az országban.
A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer legfrissebb jelentése szerint a mai napon például az ország legnagyobb részén „nagyon magas”, vagy „nagyon magas II.” riasztás van érvényben, és mindössze Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megye egy-egy kis területén van ennél gyengébb („magas”) riasztás.
A pollenallergiát nem az a nagyméretű virágpor okozza, amit a méhek, lepkék szállítanak, hanem egyes növények finomabb, szabad szemmel nem látható részecskéi váltják ki a tüneteket, amiket a szél akár 400 km távolságba is elrepíthet.
Egy-egy szélporzású növény akár 600 millió pollent is képes termelni.
A tünetek a pollen típusától függetlenül szinte mindig ugyanolyanok: a belélegzett szemcsék a légutak nyálkahártyáján megtapadva immunológiai láncreakciót indít el.
Az allergia tulajdonképpen nem más, mint egy váratlan immunválasz. A szervezet az ártalmatlan virágport veszélyként ismeri fel, beindul természetes védekező rendszerünk, és antitestek lépnek működésbe.
Amikor ez az antitest a pollenhez kötődik, szervezetünkben hisztamin szabadul fel, ami tüsszögést, vizes orrfolyást, orr-, garat-, fül- és szemviszketést, orrdugulást, könnyezést, kötőhártya-gyulladást, szemfáradékonyságot válthat ki. A leginkább érintett testrészek az orr-garatüreg és a szemek.
A pollenek a légúti panaszok mellett fokozhatják az ekcémás tüneteket is azáltal, hogy a sérült bőrfelületen könnyebben felszívódva irritálják az érintett területet – ezért nagyon fontos az ekcémás bőr kezelése már egészen a tünetek megjelenésétől!
A legismertebb és legerősebb légköri allergén a parlagfű virágpora, ami augusztus elejétől jelenik meg, és egy-másfél hónapon keresztül kínozza a pollenallergiásokat.
Idén az időjárás kedvezett a parlagfű növekedésének, a májusi-júniusi esőzéseknek köszönhetően nagyra meg tudtak nőni a tövek, amik augusztus elejétől szeptember közepéig ontják magukból virágporukat. Ezt egyetlen dolog mérsékelheti: egy hosszú, esős időszak, ami kimoshatja a levegőből az apró részecskéket – persze a mérséklődés nem tartód, de hosszabb-rövidebb időre enyhülést okozhat.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet legfrissebb térképe szerint országszerte magas vagy nagyon magas intenzitás tapasztalható az országban, ezért mielőtt utazást tervezünk érdemes rápillantani a naponta frissülő jelentésbe és ellenőrizni az aktuális helyzetet.
Az Országos Közegészségügyi Intézet Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztályának honlapján az alábbi hasznos tanácsokat gyűjtötték össze, amiket betartva a pollenallergiások könnyíthetnek tüneteiken.
- Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést, hogy tüneteik mérséklődjenek a pollenszórás megindulásakor. Ezzel együtt felhívják a figyelmet arra, hogy a gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
- Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
- Mossanak hajat - ami az egyik fő pollenraktár - naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
- Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves lemosást is alkalmazzanak.
- A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával, töröljék át.
- Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
- Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
- Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
- Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.
Emellett ebben az időszakban érdemes a házikedvenceket is lakáson kívül tudni, mert bundájukban könnyen megtapadnak a pollen szemcsék, valamint ajánlott tudatosabban, vitaminban gazdagon étkezni.
Sokan nem tudják, hogy az allergiás időszakban érdemes kerülni a magas hisztamin tartalmú ételek (pl. paradicsom, görögdinnye, halak, alkohol, füstölt ételek) fogyasztását, mert ezek fokozhatják a tüneteket.
Parlagfű allergia esetén a legfőbb keresztallergiát okozó élelmiszerek a dinnye, az uborka, a cukkini, a gesztenye, a görögdinnye és a banán.
A gyulladásos betegségek esetében hatékony kiegészítő kezelés lehet az omega-3 zsírsavak fogyasztása, ezekről a többszörösen telített zsírsavakról ugyanis régóta bizonyított, hogy gyulladáscsökkentő és antiallergén hatásúak. Számos hazai és külföldi kutatás foglalkozott ezzel az elmúlt több mint 20 évben.
Mivel az omega-3 zsírsavaknak időre van szükségük ahhoz, hogy beépüljenek a szervezetbe, ezért az eredmények több havi szedés után jelentkezhetnek. A legtöbb, az omega-3 zsírsavak és az allergiás tünetek közti kapcsolatot vizsgáló kutatás 9-10 havi időszakot követően mutatta a legkecsegtetőbb eredményeket.
Aki pollenallergiás, annak érdemes tehát már most megkezdenie szervezete felkészítését a tavaszi időszakra, amikor szintén számos növény árasztja szét pollenjeit a levegőben.
