Omega-3 zsírsavakkal a COVID ellen? Átfogó áttekintés

Közel 2 évvel az első koronavírusos beteg azonosítása után Európa a vírus 4, hullámát nyögi. Sokan pedig sajnos már a saját bőrükön / közvetlen környezetükben is tapasztalták a SARS-CoV-2 vírus agresszív természetét. Ebben a szakirodalmi áttekintésben szeretnénk bemutatni az omega-3 zsírsavak alternatív kezelésként történő alkalmazását azok számára, akik a COVID-19 szempontjából magas kockázatnak vannak kitéve, vagy akik már átestek a betegségen. Cikkünk alapjául több nemzetközi tanulmány szolgált, ezek eredményeit ismertetjük benne.

Az eredeti, angol nyelvű tanulmány ITT érhető el (doi szám: 10.3947/ic.2020.52.4.478)

 

A COVID-19 koronavírus járvány gyors nemzetközi elterjedése globális egészségügyi vészhelyzetet okozott világszerte, amiben rengetegen veszítették életüket. Az első esetet 2020. januárjában azonosították Kínában, 1 évvel később (2021.01.07-én) már több mint 88,5 millió igazolt esetről és több mint 2 millió kapcsolódó halálesetről tudtunk. Mára ez a szám több mint 255 millió esetre és több mint 5 millió halálos áldozatra rúgott. [1] 

A fertőzés tünetei nagyon széles skálán mozognak, a minimálistól az akár életveszélyesig. Ezek közül a leggyakoribbak a láz, fáradtság, torokfájás, száraz köhögés, légszomj, test- és ízületi fájdalom, orrdugulás, szaglásvesztés, ízérzés elvesztése, hasi fájdalom és hasmenés.

Néhány betegnél viszont súlyos tünetek és szövődmények is kialakulhatnak, mint például

• interstitialis tüdőgyulladás,
• szeptikus sokk,
• súlyos akut légzési distressz szindróma,
• stroke,
• disszeminált intravaszkuláris koaguláció,
• többszörös szervi diszfunkció.

A súlyos szövődmények nagyrészt az immunrendszer túlreagálása miatt következnek be, ami úgynevezett citokinviharhoz vezet. A citokinek az immunrendszer fertőzés ellen bevetett anyagai. A citokinvihar kifejezés pedig annyit jelent a gyakorlatban, hogy az immunrendszer észleli a vírust, és túlműködéssel igyekszik felvenni ellene a harcot.

Ez a fokozott reakció egyszerre okozhat

• véralvadást,
• fokozott vérzést,
• hirtelen, gyorsan romló légzési elégtelenséget, és
• szervkárosodásokat is,

amik akár végzetes kimenetelűek is lehetnek.

A vírus erősen fertőző jellege és a magas halálozási arány miatt tudósok, kutatók és orvosok ezrei minden erőfeszítést a megelőzésre, új gyógyszerek kifejlesztése, illetve a kezelési lehetőségek kidolgozására összpontosítottak, hogy enyhítsék a túlzott immunreakciót produkáló COVID-19 betegek tüneteit. Ennek következtében példátlan gyorsasággal jelentek meg az első védőoltások, gyógyszerek és kezelési tervek a fertőzés ellen. 

A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel, illetve már megfertőzött emberekkel való érintkezés útján kerül a környezetbe [6,7]. Komoly bizonyítékok utalnak arra, hogy a koronavírus hosszabb ideig életben maradhat az emberi szervezeten kívül is, ami növeli a vírus esélyét arra, hogy szemmel, szájjal és orral érintkezve a külső környezetből a szervezetbe kerüljön [8].

A SARS-CoV-2 fertőzés minden embert veszélyeztethet, aki találkozik vele, azonban nem mindenkinél alakulnak ki súlyos, életveszélyes fertőzések [9]. A súlyos fertőzésekre fogékonyabbak az idősebb korcsoport tagjai (leginkább a 85 év felettiek) és azok, akiknél valamilyen társbetegség áll fenn (pl. cukorbetegség, légúti- vagy tüdőbetegség, magas vérnyomás, és egyéb szív-érrendszeri megbetegedések). [2,9,12]

 

 

Az omega-3 zsírsavakat azóta folyamatosan vizsgálják, mióta a nyolcvanas években először kimutatták, milyen egészségügyi előnyökkel jár a fogyasztásuk.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben többszáz tudományos publikáció és kutatás támasztotta alá, hogy ezek a zsírsavak számos területen támogatják szervezetünk egészséges és optimális működését, sajnos még mindig keveset fogyasztunk belőlük.

Azt, hogy mennyi EPA és DHA van a vérünkben, az úgynevezett Omega-3 Index méri. Ennek optimális értéke 8-12% között van, viszont sajnos ez a világ nagy részén 6% alatt mozog.

Az omega-3 zsírsav családon belül több zsírsavat különböztetünk meg, cikkünk szempontjából azonban a legfontosabbak: az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), melyek legfőbb forrása a friss hal fogyasztása (különösen az olajos halaké).

Egyik legfőbb pozitív hatásuk, hogy a gyulladásos eredetű betegségek kezelésében sikeresen alkalmazhatók. Emellett csökkentik a trombózis kialakulásának kockázatát a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél, továbbá számos egyéb előny mellett pozitívan befolyásolhatják az agy működését és a mentális egészséget [10].

 

Az omega-3 szírsavak 4 fronton támogatják a szervezetünket abban, hogy az hatékonyan léphessen fel a vírusok ellen. Mégpedig úgy, hogy

• segítenek lassítani a vírusok sokszorozódását,
• javítják az egészséges sejtműködést,
• gyulladáscsökkentő hatásúak,
• fokozzák az immunvédelmet.

Most vegyük sorra, hogy ezeknek milyen jelentőségük van a vírusokkal szembeni védekezésben.

 

1. VÍRUSELLENES HATÁS

Az omega-3 zsírsavak fokozzák a szervezet vírusellenes válaszát azáltal, hogy interferont indukálnak, ami gátolja a vírus replikációját. [4] Az interferonok javítják a sejtek közötti jelátvitelt, gyorsítják a gyulladásra adott válaszreakciót, és aktiválják a sejtek védekező mechanizmusait.

Azáltal, hogy javul a sejtek közti jelátvitel, a fertőzött sejtek gyorsabban tudnak „riadóláncot fújni”, hogy a szomszédos egészséges sejtek már ne tudjanak megfertőződni, a fertőzött sejtek pedig elpusztítsák magukat. Így gátolják a vírus sokszorozódását az omega-3 zsírsavak a szervezetben. [4] [5]

 

2. EGÉSZSÉGES SEJTMŰKÖDÉS

Minden sejtnek rugalmas és jól funkcionáló sejthártyára van szüksége a megfelelő működéshez.

A sejtmembránt foszfolipidek alkotják, melyek nagyrészt zsírsavakból állnak. Nem mindegy viszont, hogy telített (pl. kókuszzsír) vagy telítettlen (pl. omega-3) zsírsavakból álló foszfolipidekből áll sejtjeink védőrétege.

A telített zsírsavak olyan szénatomok láncai, amik között egyszeres kötés van. Ennek eredményeképp a foszfolipidek egyenesek, és szorosan egymás mellé tudnak helyezkedni.

A (többszörösen) telítetlen zsírsavak szénatomjai között kettős kötés van, ami hatására a hidrofil farok „meggyűrődik”, és ez megnehezíti a foszfolipidek túl szoros egymás mellé rendeződését. Így a sejt fala sokkal egészségesebb szerkezetű lesz, ami elengedhetetlen a sejtek normális működéséhez és a megfelelő intenzitású immunválaszhoz.

 

 

Az omega-3 zsírsavak szerepe a sejtmembránban

 

3. GYULLADÁSCSÖKKENTÉS

Miután az omega-3 zsírsavak beépülnek a sejtek membránjának szerkezetébe, különböző gyulladáscsökkentő hatású anyagokat termelnek. [9] Ezért ha megfelelő mennyiségű omega-3 van a szervezetünkben, akkor egy sérülés bekövetkeztekor kevesebb gyulladást provokáló anyag termelődik, mint omega-6-ban gazdag étrend esetén. [3]

Mára kiterjedt kutatásokkal rendelkezünk az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásairól [9,40,41,42,43], melyekből kiderül, hogy ezek a zsírok szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok szabályozásában és az immunreakciók befolyásolásában mind a veleszületett, mind az adaptív immunrendszer esetében. [9]

Számos vizsgálat számolt már be arról, hogy az omega-3 zsírsavak kevesebb gyulladásgátló citokint termelnek, ezért az étrendben vagy a kiegészítésben az omega-3 zsírsavak bevitelének növelése

• csökkentheti a vírus bejutását a szervezetbe,
• elősegítheti a hatásosabb védekezést, és
• csökkentheti a fertőzés súlyosságát azok körében, akiknél már diagnosztizálták a COVID-19-et.

Ezt már csak azért is nagyon fontos megemlítenünk, mert a koronavírussal fertőzött betegek egyik fő halálozási oka a többszörös szervkárosodás (többszörös szervi diszfunkció), amely az immunrendszer túlműködésének következményeképp kialakuló citokinviharhoz köthető.

Gyulladáscsökkentés szempontjából a 2 legfontosabb omega-3 zsírsav az EPA és a DHA, melyek elsődleges forrásai a tengeri halak.

 

Különféle tengeri és egyéb húsfélék EPA és DHA tartalma

Elélmiszer neve	EPA (g/100g)	DHA (g/100g)
szardínia	0,89	0,10
makréla	0,71	0,12
hering	0,51	0,11
lazac	0,50	0,40
kagyló	0,41	0,02
pisztráng	0,23	0,09
tőkehal	0,08	0,01
garnélarák	0,06	<0,01
foltos tőkehal	0,05	0,01
vadhús	0,04	0,09
bárány (sült)	0,03	0,04
marhahús (sült)	0,02	0,02
sertés (sült)	0,01	0,02
csirkehús	0,01	0,02

Forrás: https://www.researchgate.net/

 

Az omega-3 zsírsavak potenciálisan felhasználhatók a citokinválaszok mérséklésére, azaz a citokinvihar elkerülésére is azáltal, hogy gyengítik a citokinek termelését indukáló sejtek antivirális válaszát. [11] 

 

 

 

Az omega-3 zsírsavak hatása az immunválasz különböző elemeire

 

4. IMMUNVÉDELEM

Az immunrendszer testünk védelmi rendszere, amely megóv minket a behatoló kórokozóktól, mint például vírusok vagy baktériumok. Az immunsejtek két fő kategóriába sorolhatók tulajdonságaik és védekezési mechanizmusaik szerint: a veleszületett és az adaptív immunrendszer sejtjei.

A veleszületett immunrendszer sejtjei testünk első védelmi vonalát adják. Hatásmódjuk általában gyors, de korlátozottan specifikus.

Az adaptív immunrendszer sejtjei magasabb szintű specifitással rendelkeznek, de aktivációjuk késik. Ezek a sejtek képesek kialakítani a kórokozókkal szembeni memóriát az első találkozás után, így válaszreakciójuk és hatékonyságuk jelentősen megnő egy második találkozáskor.

A makrofágoknak (falósejteknek) alapvető szerepük van immunrendszerünk működésében. Elsődleges feladatuk, hogy felismerjék és elpusztítsák a testben lévő idegen anyagokat (azaz a baktériumokat, a sejttörmelékeket és minden egyéb olyan idegennek ítélt anyagot), amik kárt tehetnek a szervezetben. Miután bekebelezik a kórokozókat, ők maguk is elpusztulnak.

Ezek a sejtek gyakorlatilag valamennyi szövetben megtalálhatóak. Fontos szerepet játszanak a veleszületett és a szerzett immunrendszer működésében egyaránt.

Az omega-3 zsírsavak azáltal javítják az immunrendszerünk működését, hogy javítják a falósejtek tevékenységét azzal, hogy gyulladáscsökkentő anyagokat választanak ki (citokineket és kemokineket), amivel aktiválják a falósejteket, és fokozzák azok falóképességét (fagocitózis). [4]

 

 

 

 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az omega-3 zsírsavak fogyasztása számos előnnyel jár és összefüggésbe hozható a vírus szervezetbe való bejutásának megakadályozásával, illetve a sejthártya zsírsavösszetételének megváltoztatásával, ami elengedhetetlen a sejtek normális működéséhez és a megfelelő intenzitású immunválaszhoz.

Az EPA és a DHA zsírsavak a sejtmembránba épülve kulcsszerepet játszanak a veleszületett immunrendszer működésében. Képesek enyhíteni a COVID-19 szövődményeit azáltal, hogy megakadályozzák bizonyos citokinek (NF-KB) termelődését.

Az omega-3 zsírsavak fokozzák a falósejtek (makrofágok) sejtfaló képességét, amik így gyorsabban és aktívabban képesek felismerni és elpusztítani a káros anyagokat (pl. vírusokat) a szervezetben.

Emellett szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok közvetítésében és az immunreakciók serkentésében, így hatásukra mind a veleszületett, mind a tanult immunrendszerünk hatékonyabban képes ellátni védő feladatát.

A fentiek alapján elmondható, hogy gyulladáscsökkentő, immunmoduláló és egyéb előnyös tulajdonságai miatt az omega-3 zsírsavak természetes megoldást jelenthetnek a COVID-19 és egyéb vírusfertőzések kiegészítő/megelőző kezelésében.

Úgy tűnik, az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend és a klinikai eredmények közötti kapcsolat sokkal összetettebb lehet, mint amennyire azt korábban a COVID-19 betegek kezelésénél figyelembe vették. A cikk alapjául szolgáló tanulmány ösztönzésként szolgálhat és további beszélgetéseket és vizsgálatokat indíthat el az omega-3 készítmények hatásosságáról, azok alkalmazásáról mind a kórházi, mind pedig az otthon lábadozó betegeknél.

A jövőben nagyobb randomizált, placebo-kontrollált kettős vak vizsgálatok folytatása indokolt, melyek elegendő megerősítő eredménnyel szolgálhatnak az omega-3 zsírsavak hatására a COVID-9 fertőzés kapcsán.

 

 

Szerzők:

Donald Hathaway, III,corresponding author Krunal Pandav, Madhusudan Patel, Adrian Riva-Moscoso, Bishnu Mohan Singh, Aayushi Patel, Zar Chi Min, Sarabjot Singh-Makkar, Muhammad Khawar Sana, Rafael Sanchez-Dopazo, Rockeven Desir, Michael Maher Mourad Fahem, Susan Manella, Ivan Rodriguez, Alina Alvarez, and Rafael Abreu

 

Források:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7779984/

2. Johns Hopkins University & Medicine. Coronavirus resource center. COVID-19 Map. [Accessed 13 November 2020]. Available at: https://coronavirus.jhu.edu/map.html.

3. Saifullah A, Watkins BA, Saha C, Li Y, Moe SM, Friedman AN. Oral fish oil supplementation raises blood omega-3 levels and lowers C-reactive protein in haemodialysis patients--a pilot study. Nephrol Dial Transplant. 2007;22:3561–3567. [PubMed] [Google Scholar]

4. Albert CM, Hennekens CH, O'Donnell CJ, Ajani UA, Carey VJ, Willett WC, Ruskin JN, Manson JE. Fish consumption and risk of sudden cardiac death. JAMA. 1998;279:23–28. [PubMed] [Google Scholar]

5. Yang X, Yu Y, Xu J, Shu H, Xia J, Liu H, Wu Y, Zhang L, Yu Z, Fang M, Yu T, Wang Y, Pan S, Zou X, Yuan S, Shang Y. Clinical course and outcomes of critically ill patients with SARS-CoV-2 pneumonia in Wuhan, China: a single-centered, retrospective, observational study. Lancet Respir Med. 2020;8:475–481. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

6. Yadav T, Saxena SK. Transmission cycle of SARS-CoV and SARS-CoV-2. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) 2020:33–42. [Google Scholar]

7. Ceccarelli M, Berretta M, Venanzi Rullo E, Nunnari G, Cacopardo B. Differences and similarities between Severe Acute Respiratory Syndrome (SARS)-CoronaVirus (CoV) and SARS-CoV-2. Would a rose by another name smell as sweet? Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2020;24:2781–2783. [PubMed] [Google Scholar]

8. Qu G, Li X, Hu L, Jiang G. An imperative need for research on the role of environmental factors in transmission of novel coronavirus (COVID-19) Environ Sci Technol. 2020;54:3730–3732. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

9. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): People at increased risk. [Accessed 13 November 2020]. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-precautions/index.html.

10. Ruxton CH, Reed SC, Simpson MJ, Millington KJ. The health benefits of omega-3 polyunsaturated fatty acids: a review of the evidence. J Hum Nutr Diet. 2004;17:449–459. [PubMed] [Google Scholar]

11. Kang KW, Kim S, Cho YB, Ryu SR, Seo YJ, Lee SM. Endogenous n-3 polyunsaturated fatty acids are beneficial to dampen CD8+ T cell-mediated inflammatory response upon the viral infection in mice. Int J Mol Sci. 2019;20:4510. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

12. Marhl M, Grubelnik V, Magdič M, Markovič R. Diabetes and metabolic syndrome as risk factors for COVID-19. Diabetes Metab Syndr. 2020;14:671–677. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]