Hogyan segíthetnek az asztmásokon az omega-3 zsírsavak?
Maga az asztma nem más, mint a légutak krónikus gyulladásos betegsége, ami bár nem gyógyítható, jól kezelhető. A megfelelő kezelés, gyógyszer, egyéb alternatív gyógymód kiválasztására nagy figyelmet kell fordítani, mivel egy életre szóló megoldást választunk ilyenkor.
Dr. Horváth Balázs, a webbeteg.hu orvos szerzője szerint a tévhitekkel ellentétben a gyermekkori asztmát nem „növik ki” a gyerekek. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a kiskorukban asztmával kezelt betegek általában kamaszkor környékén panaszmentessé válnak, de felnőttkorban visszaesik egy részük, ismét jelentkeznek náluk az asztma tünetei. Azaz aki egyszer asztmás lesz, nagy eséllyel az is marad, még ha bizonyos ideig el is múlnak a tünetek – ezért érdemes a tünetmentes időszakban is támogatni a szervezetet, hogy az jobban ellenálljon a gyulladásos betegségnek.
A fentiek fényében – bár a különböző korú asztmás betegek terápiája eltér egymástól – tulajdonképpen nem beszélhetünk a köznyelvben gyakran hallott gyermekkori és felnőttkori asztmáról.
Az asztma kialakulásának 2 fő tényezője van, a genetikai hajlam és a környezeti hatások.
Genetikai tényezők: azokban a családokban, ahol mindkét szülő asztmás, ott lényegesen nagyobb esély van arra, hogy a gyermekek is asztmásak lesznek. Bár az öröklésre vonatkozóan nincsenek egyértelmű szabályok , már több mint 100 olyan gént azonosítottak a kutatók, melyeknek közük van az asztmához, és ez a szám egyre növekszik. (A gének olyan egységek a szervezetben, amiket a szüleinktől öröklünk, ez határozza meg pl. hogy milyen színű a szemünk, illetve hogy milyen betegségeket örökölhetünk tőlük).
Környezeti tényezőkkel is szoros összefüggésben állhat az asztma kialakulása. A környezetszennyezés, a levegőbe kerülő egyre több vegyi anyag is legalább annyira hangsúlyos tényező, mint a genetikai hajlam.
Ezek mellett még sok más tényező is befolyásol(hat)ja az asztmára való hajlamot, például az étkezési szokások, az egyéb betegségek (pl. ekcéma, szénanátha, ételallergia), a dohányzás, de akár az is, hogy az anya dohányzott a terhesség ideje alatt.
Létezik egy úgynevezett higiéniahipotézis elmélet, mely szerint azzal is nő(het) az asztmára való hajlam, ha kevesebb vírussal és baktériummal találkozunk – ez az oka annak, hogy minél fejlettebb egy ország, annál magasabb az asztmás megbetegedések száma, ugyanis ahol „sterilebb” körülmények közt nőnek fel és élnek az emberek, ott a szervezet kevésbé válik ellenállóvá a kórokozókkal, környezeti hatásokkal szemben. Ugyanez az összefüggés megfigyelhető a falvakban és városokban élőknél is: jóval alacsonyabb az asztmás betegségek aránya a falvakban, ahol a gyermekek állatok közt, a természet közelségében nőnek fel.
Nem, nem a hagyományos sertés- vagy libazsír ami reményt jelent az asztmában szenvedők számára, hanem a leggyakrabban (és legjobb minőségben) a tengeri halakban megtalálható omega-3 zsírsavak nyújthatnak megoldást az asztmásoknak.
Korábban is több kutatás foglalkozott az omega-3 zsírsavak (azok közül is a hosszú szénláncú DHA és EPA) jótékony hatásaival, amik arra a következtetésre jutottak, hogy a halolaj számos előnye mellett képes az asztma kialakulása ellen és a tünetek csökkentésében is a segítségünkre lenni.
Egy 2017 februárjában publikált cikk szerint a Rochester Orvostudományi Egyetem (ROE) kutatói által végzett kísérlet bizonyította, hogy:
„Az omega-3 zsírsavtermékek csökkenthetik az IgE termelését, az allergiás reakciókat és az asztmás tüneteket okozó antitesteket az enyhébb asztmás betegeknél.
Azonban súlyos asztmában szenvedő betegeknél, akik nagy dózisú szájon át szedhető szteroidot használnak, az omega-3 zsírsavak kevésbé hatékonyak, mivel a kortikoszteroidok blokkolják a jótékony hatásokat.”
A szteroidok általában nagyon hatékonyak az asztma kezelésére, ám a cikk felhívja a figyelmünket arra is, hogy azoknak a szervezetében, akik a kortikoszteroidokat folyamatosan használják, a szteroidok csökkenthetik is szervezet természetes védekező képességét az asztmával szemben, ami hosszú távon nem tűnik egy hatékony megoldásnak, különös tekintettel arra, hogy a szteroidok csak a tüneteket csökkentik, ám a betegséget nem szüntetik meg.
