A szabadgyök barát vagy ellenség?
A szabadgyökök olyan reaktív molekulák, illetve molekularészletek, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezért rendkívül agresszívak és rövid életidejűek, hiszen nagyon gyorsan kémiai reakcióba lépnek más vegyületekkel elektronszerzés céljából.
Bizonyos helyzetekben szükségünk van rájuk a szervezetünk egészséges működéséhez. Testünk egészséges működése tulajdonképpen a szabadgyökök és az antioxidánsok közötti egyensúly esetén valósul meg.
A szervezetünknek szüksége van energiára, amit táplálékkal viszünk be. A bevitt táplálékot a szervezetünk egy hosszú folyamat során dolgozza fel, és alakítja át energiává. Ennek a folyamatnak az utolsó lépése a testünk energiafelszabadító szervecskéiben (mitkondriumokban) véghez menő energiafelszabadító folyamat. Ennek során természetes módon keletkeznek a szabadgyökök, amiket a sejtek a saját antioxidánsaikkal hatástalanítanak.
Bizonyos helyzetekben - például stressz, betegség, környezeti ártalmak, helytelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás hatására - a szabadgyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni ezek semlegesítésére. Az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatása és mennyisége is csökken.
Tehát végső soron a szabadgyökök keletkezése a szervezetünk normál működésének mellékterméke, amire megvan a testünkben a megfelelő válaszreakció, mivel mi magunk (pontosabban a sejtjeink) is képesek vagyunk antioxidánsokat termelni. A gond akkor van, ha ez a szabadgyök termelés valamilyen külső okból kifolyólag megnövekszik, és felborul az egyensúly.
Mielőtt megnéznénk, hogyan is hatnak egymásra az antioxidánsok és a szabadgyökök, először beszéljünk egy kicsit arról, hogy pontosan mi miatt fontosak az antioxidánsok.
Az antioxidáns oxidációgátló, tágabb értelemben oxidációt késleltető vagy gátló anyag. Az oxidáció az a folyamat, amikor egy adott vegyület (jelen esetben az antioxidáns) lead egy elektront az éppen arra vágyó szabadgyöknek. Így tehát egy kifejezetten arra hivatott vegyület lép reakcióba a szabadgyökkel, és az nem támadja meg, károsítja egy más célt szolgáló egészséges sejtünket, ne adj’ isten a DNS láncunkat.
Vannak az antioxidánsoknak természetes és mesterséges fajtái is. Természetesek azok, melyeket a sejtjeink képesek termelni, például a C-, az A-, az E-vitaminok, flavonoidok, de még a telítetlen zsírsavak is, különösen az omega-3 zsírsavak. A mesterséges antioxidánsok azok, melyek nem a szervezetünkben termelődnek, hanem táplálékkal visszük be őket. Ezek friss, és természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban találhatók meg leginkább. Ezekben gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét. Kutatások szerint érdemesek a különféle antioxidánsokat más hasznos anyaggal kombinálni, például vitaminokkal, ásványi anyagokkal együtt szedni, ugyanis így hatásuk lényegesen erőteljesebb.
Népegészségügyi ajánlások a szervezet számára napi 5 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolják, ám ezt a mai rohanó világunkban elég nagy kihívás betartani, ezért érdemes lehet egyéb forrásból, táplálék-kiegészítőkkel pótolni az antioxidáns szükségletünket.
A szabadgyököknek szerepük van a sejtfunkciók szabályozásában, a sejtek közötti jelátviteli folyamatokban és a sejtosztódásban. Emellett segítséget nyújtanak a gyulladásokkal és a kórokozókkal szembeni küzdelem esetén is.
Tehát egyértelmű, hogy szükségesek a szervezetünk egészséges működéséhez. A gond csak akkor van, ha felborul az egyensúly, túlsúlyba kerülnek testünkben a szabadgyökök (leginkább környezeti, életmódbeli okok miatt), és már nem vagyunk képesek „saját erőből” megfelelő mennyiségű antioxidánst termelni. Ekkor érdemes valamilyen külső segítséget igénybe venni, amivel felerősíthetjük az antioxidáns készletünket.
A szabadgyökök is felelősek a sejtek (akár idő előtti) öregedéséért, többek között fehérjék működésképtelenné tételével (ha például tőlük „lopnak el” egy elektront), vagy épp a DNS lánc károsításával - utóbbi folyamat daganatképződést is okozhat. A DNS rongáló tevékenységük miatt sejtméregnek is nevezik őket.
Kialakulásukban fontos szerepet játszik többek közt az UV-, radioaktív, mikrohullámú sugárzás, a dohányfüst, az ipari oldószerek, a vegyszerek és az „elektroszmog” is.
A szabadgyököket kordában tartva az antioxidánsok felelősek sejtjeink védelméért, emellett az is befolyásolják, milyen gyorsan és mennyire öregszünk. Az emberi szervezetben játszott szerepük elismerésre méltó. A káros szabadgyökök jelentős részét a szervezetünk képes semlegesíteni.
Ha eltolódik a szabadgyök-antioxidáns egyensúlyunk, több krónikus betegség – pl. a daganatos betegségek, immunrendszer nem megfelelő működése, zsírmáj kialakulása, epekőbetegségek, gyulladásos bélbetegségek – kialakulásának is jelentősen megnő a kockázata.
Összegzésként érdemes tehát átgondolnunk, hogy milyen az életvitelünk, és a fent felsorolt káros hatások közül mennyi van jelen a hétköznapjainkban. Ha úgy érezzük, hogy szervezetünknek szüksége lehet egy kis segítségre, akkor pedig érdemes utána járni, hogy milyen termékekkel tudjuk pótolni testünk antioxidáns szükségletét.
