Tévhitek a koronavírusról – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállítása

Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállított egy 14 pontból álló listát a leggyakoribb, koronavírussal kapcsolatos tévhitekről.

 

Az eddigi bizonyítékok alapján azt látjuk, hogy az új koronavírus (COVID-19) mindenhol felütheti a fejét és fertőzhet – beleértve a forró és párás/nyirkos időjárású területeket is. Ezért kiemelten fontos, hogy az éghajlattól és az időjárási viszonyoktól függetlenül tartsuk be az előírt és az ajánlott óvintézkedéseket. A COVID-19 elleni legjobb védekezés továbbra is a gyakori és alapos kézmosás, amivel elkerülhetjük/csökkenthetjük a fertőzés valószínűségét.
 

Nincs okunk azt gondolni, hogy a hideg időjárás elpusztíthatja az új koronavírust. Az emberi test normál hőmérséklete ugyanis a külső hőmérséklettől függetlenül 36,5 °C - 37 °C körül marad. Az alapos kézmosás mellett érdemes kezünket alkohol tartalmú kézfertőtlenítővel rendszeresen megtisztítani.
 

A második pontban részletezett okok miatt nem jelent hatékony megoldást a koronavírus elleni védekezésben a forró fürdő – a testhőmérsékletünk ugyanis a meleg víz hatására nem emelkedik meg nagy mértékben, továbbra is 36,5°C – 37°C körül marad.
 

A mai napig semmilyen adat vagy bizonyíték nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az új koronavírust szúnyogok terjeszthetik. A COVID-19 egy légúti megbetegedés, ami elsősorban a köhögés és a tüsszentés során a levegőbe juttatott nyálcseppekkel, orrváladékkal terjed. Saját védelmünk érdekében gyakran tisztítsuk és fertőtlenítsük kezünket, illetve kerüljük a kapcsolatot azokkal, akik köhögnek és/vagy tüsszentenek.
 

A kézszárítók nem ölik meg a bőrfelszínen lévő koronavírust. A meleglevegős és a nagyteljesítményű kézszárítók használata egyébként sem a leghigiénikusabb módja a kézszárításnak (a University of Westminster korábbi kutatása szerint a nagy erejű levegősugaras kézszárítók 1300-szor több kórokozót szórnak maguk közé, mint amennyi a papírtörlők felületén van). (a szerk. megj.)  
 

Az ultraibolya lámpákat nem szabad a bőr fertőtlenítésére, sterilizálására használni, mert bőrirritációt okozhatnak.
 

A hőszkenner azokban az esetekben lehet hatékony eszköz a fertőzöttek kiszűrésében, amikor már jelentkezett a láz, mint tünet.  Ugyanakkor képtelen kimutatni a fertőzést olyan emberekben, akik megfertőződtek, de még nem lázasak. A megfertőződés és a láz kialakulása között 2-10 nap telik el átlagosan.
 

Az alkohol és a klór testre való permetezésen nem pusztítja el a vírust – viszont káros lehet a ruhára és a nyálkahártyára egyaránt. Mind az alkohol mind a klór hatékony megoldás lehet a felületek fertőtlenítésére, de fontos, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően használjuk.
 

Nem. A tüdőgyulladás elleni oltások (pl. a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B) elleni védőoltások nem nyújtanak védelmet az új koronavírussal szemben. Ez a vírus ugyanis annyira új és különböző, hogy saját oltás kifejlesztésére van szükség a megfelelő védelem kialakításához.
 

Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése bármilyen védelmet nyújthat a COVID-19 vírussal szemben.

Létezik néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a rendszeres sóoldatos öblítés segíthet a náthából, megfázásból való gyorsabb felépülésben, de nem bizonyított, hogy a felső légúti megbetegedések megelőzésében is hatékony lehet.
 

A fokhagyma egy egészséges élelmiszer, ami bizonyos antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezhet. („Az antimikrobiális az anyag azon tulajdonságát jelenti, hogy képes elpusztítani vagy inaktiválni a mikrobákat, mint például a baktériumokat, gombákat, vírusokat.” Forrás: Exastudio - a szerk. megj.)

Jelenleg azonban nem áll rendelkezésünkre bizonyíték, hogy a fokhagymafogyasztás megvéd az új koronavírustól.
 

Az új koronavírussal minden ember megfertőződhet az életkorától függetlenül. Az idős és az egészségügyi problémákkal (például asztma, cukorbetegség, szívbetegség) küzdő emberek számára azonban nagyobb veszélyt jelent a vírus.

A WHO azt javasolja, hogy minden életkorú ember védekezzen megfelelően a vírussal szemben – melynek alappillére az alapos és gyakori kézmosás és -fertőtlenítés.
 

Nem. Az antibiotikumokról általánosságban elmondható, hogy kizárólag baktériumok ellen működnek, vírusok ellen nem.

Ezért sem a megelőzésben sem a kezelésben nem használhatók hatékonyan.
 

A mai napig nem áll rendelkezésünkre olyan készítmény, ami hatékony lenne a COVID-19 elleni védekezésben.

Mindazonáltal a vírus által megfertőződött személyeknek megfelelő ellátást kell kapniuk a tüneteik enyhítésére és kezelésére.

 

Forrás: WHO