Weboldalunk használatával jóváhagyjod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Vissza a gyökerekhez - Inuit eszkimó kutatási eredmények

Ebből a forrásból, illetve az eredeti kutatási anyagokból állítottuk össze ezt a blog cikkünket.

A sarkkör mentén élő inuit közösség életmódja, életkörülményeik a kezdeti vizsgálatok óta nem sokat változtak. A technikai újítások ugyan beférkőztek az ő életükbe is, de a zöldség, gyümölcs termesztés, a takarmány növények vetése-aratása továbbra is megoldhatatlan kihívást jelent számukra illetve beszerzésük eléggé költséges. Ebből adódóan azt fogyasztják, amivel a tenger ellátja őket: hal-, bálna- és fókahúst.

Vagyis étrendjük még mindig gyökeres ellentéte a nyugati típusú, szénhidrát központú étkezésnek.

A mai modern civilizációs betegségek, mint például a szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás és ízületi fájdalmak továbbra is jóval az európai átlag alatt jelentkeznek társadalmukban. Ez különösen elgondolkodtató figyelembe véve étrendjük egyoldalúságát.

A gén vizsgálatok robbanásszerű fejlődése új alapokra helyezte a kutatásokat és sok olyan összefüggésre rávilágított, ami eddig rejtve volt számunkra.

Rasmus Nielsen genetikus (Berkeley, California Egyetem) vezetésével rávilágítottak, hogy az évtizedek és generációk alatt követett diéta egyedi génhálózatot és módosított emésztési rendszert eredményezhet a különböző népcsoportoknál.

Rámutat arra, hogy az elfogyasztott ételnél nincs nagyobb evolúció formáló tényező. Minél sokfélébb tápanyaghoz jut hozzá egy élőlény, annál valószínűbb a túlélése és a génjeinek továbböröklődése utódok formájában. Ez alól az ember sem kivétel.

Például egyesek képesek egész életük folyamán megemészteni a tejet. Ez is egyfajta genetikai emésztési mutáció, ami azokon a területeken terjedt el, ahol nagyobb számban háziasították korábban a szarvasmarhákat. Ahol ez nem volt jellemző, ott sokkal jobban kirajzolható a laktóz-érzékenység.

Az inuitok esetén is hasonló genetikai változás ment végbe, csak a halnak,
 halhúsnak köszönhetően.

 
Dr. Nielsen csapata összefogásban a Grönladni Egyetemmel évekig tanulmányozták az inuit eszkimók DNS-ét. A cél az volt, hogy találjanak olyan egységes emésztéssel összefüggő génmódosulást, amely magyarázattal szolgál a szív és érrendszeri megbetegedések csökkent jelenlétére ebben a társadalomban.

Az összehasonlítási alapot a generációkra visszanyúló klasszikus európai és kínai génállomány jelentette.

A vizsgálatok során több fontos eltérést is találtak, melyek közül a legfontosabb a zsírépítő enzimek irányításával (zsírsav deszaturázok) foglalkozó génekben mutathatók ki.

Az már korábban ismert volt, hogy ezek a gének felelősek a különböző zsírok mennyiségének szabályozásáért, beleértve az omega-3 zsírsavakat is.

Ami viszont újdonság, hogy ezek a gének minden inuit szervezetében nagy mennyiségben vannak jelen, amíg a kínai génekben 100-ból 25 ember esetén, az európaiak közül pedig 100-ból csak 2 esetben.

A magyarázat itt is sok ezer évre vezethető vissza, akárcsak a laktóz-érzékenység példa esetén. Az idők során az eszkimók szervezete alkalmazkodott a szélsőséges táplálkozáshoz, megtanulta hatékonyan felhasználni és elégetni a telített zsírokat, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelősek. Továbbá az inuitok genetikáját az omega-3 EPA és DHA gazdag étrend is segíti, hiszen a tengeri élőlények minimális mennyiségben tartalmaznak telített zsírokat (fókazsír 2%, sertés-marha zsír 12-27%).

A kutatás további menetében azt vizsgálták, hogy azok az inuitok, akik már az európai kultúrkörben élnek és esetleg keresztkapcsolatból születtek milyen génmódosulásokon mentek keresztül. Náluk a vér zsírsav összetétele és omega-3 szintje kimutathatóan alacsonyabb volt.  

Ehhez a vizsgálatsorozathoz azóta csatlakoztak dán egyetemi kutatók is, és folyamatosan újabb részleteit tárják fel a genetikai változásoknak.

A cél az, hogy ezeket a tudományos felfedezéseket átültessék a gyakorlatba étrendek, diatetikai tanácsok formájában.

Valószínűsíthetőleg bennünk sem sok lehet ezekből a zsírsav szintet szabályozó génekből, viszont hosszú távon, életmód váltással és kiegyensúlyozott étrend kialakításával nekünk is lehetőségünk van csökkenteni a mai modern civilizációs betegségek kialakulásának az esélyét.

 

Forrás: The New York Times, The Scientist 2015

Tartalomhoz tartozó címkék: Kutatások_ statisztikák

Keresés