Az vitathatatlan, hogy a magyar nép nem az egészségtudatosságáról híres. Szeretünk jókat inni-enni, és a rendszeres sportolásnak sincsenek évszázados hagyományai. Ha az Eurobarométer adataihoz – miszerint a lakosság 44%-a még sosem sportolt – hozzávesszük, hogy a magyar konyha meglehetősen zsíros és fűszeres, nem is olyan meglepő a tény, hogy Európa-szinten élen járunk a szív- és érrendszeri megbetegedések terén…
A változás szerencsére elkezdődött, egyre többen ismerik fel, hogy ez nem mehet így sokáig. Jól mutatja ezt, hogy a kutatásban részt vevők 75%-a egészségtudatosnak tartja magát, és ehhez mérten igyekszik tenni testi épségének megóvásáért.
Hogy mit, az persze egyénfüggő, de az mindenesetre elmondható, hogy legtöbben azzal próbálják megőrizni egészségüket, hogy odafigyelnek táplálkozásukra (67%), nem dohányoznak (86%) és nem fogyasztanak alkoholt (58%). Ez nagyon szép eredmény, hiszen az étkezésnek és a káros szenvedélyeknek nagy szerepük van a betegségek kialakulásában. Van viszont még 2 tényező, ami nem került szóba, holott nagy szerepe van az egészség megőrzésében: a sport és a vitamin-, ásványi anyag pótlás.
Ezen a téren jóval kisebb mértékű tudatosság figyelhető meg. A kérdőívből az derült ki, hogy mindössze tízből 4, magát egészségtudatosnak vélő ember tartja ezeket olyan fontosnak, hogy tegyen is érte. Ezt tetézi, hogy sajnos nem csak szabadidőnkben nem mozgunk eleget. A megkérdezettek közel fele (43%) egy átlagos napon legalább 6 órát tölt ülve, ilyenkor pedig korántsem elég az egészséges táplálkozás, szervezetünknek még inkább szüksége van a rendszeres, egész testet átmozgató tevékenységekre.
Szerencsére az utóbbi időben ezen a téren is elindult egyfajta forradalom, egyre nagyobb az érdeklődés a csoportos, szabadtéri tevékenységek iránt, egyre inkább „divatba jön” a futás és a kerékpározás, illetve a vitaminok és étrend-kiegészítők fontosságát is egyre inkább elfogadják az emberek. Ha ezen az úton haladunk tovább, talán végre sikerül előkelőbb helyet elfoglalnunk a világ egészség-térképén.