Annak ellenére, hogy a 35 éves kor utáni terhesség gyakori és általában biztonságos, az életkor növekedése kockázatokkal járhat. Ebben az életszakaszban a fogamzás több szempontból is nehézséget okozhat. A harmincas életévek elejétől elkezd csökkenni a teherbeesés esélye. Igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg. Ezenfelül a várandós nők a 20-as életéveikben kisebb valószínűséggel vetélnek el, mint a 40 év feletti hölgyek. Mindezek a természetes fogamzás során figyelhetők meg. Lombikprogram során a megtermékenyülési arány 40 év alatt sokkal magasabb, mint 40 év felett. Az idősebb életkor növeli a meddőség kockázatát, mert romolhat a petesejt „minősége”, férfiaknál csökkenhet a spermiumok száma és a „spermaminőség”.
A meddőséget az általános egészségügyi állapunk megváltozása is okozhatja. Az alábbi problémák jelenthetnek extra kockázatot:
Endometriózis
Az endometriózis egy jóindulatú, krónikus betegség, amely a termékeny korú nők mintegy 10%-át érinti. A betegség során a méh üregén kívül – általában a kismedencében, a petefészkekben és a hashártya felszínén – méhnyálkahártyához hasonló, endometrium szövetek jelennek meg és szaporodnak el. Ezek az endometriózis szigetek meddőséghez vezető belső szervi összenövéseket, immunreakciókat és ciklikus fájdalmat okozhatnak.
- Az endometriózis főbb tünetei
- Leggyakoribb tünet a fájdalmas menstruáció
- Állandó, tartós, krónikus kismedencei fájdalom
- Vizelet-, illetve székletürítést kísérő fájdalom (súlyos esetben véres vizelet, illetve véres széklet)
- Szexuális élet kapcsán fellépő fájdalom
- Gyakran az egyedüli tünet a meddőség, mely a betegek körülbelül 40%-ánál fordul elő.
Méh mióma
A mióma a méh izomfalát alkotó simaizomsejtekből kiinduló, tokkal körülvett jóindulatú daganat, melyet méhizomdaganatnak is szokás nevezni. Fogamzóképes korban alakul ki, nagyjából 25-30 éves kor táján. Kialakulásának okát nem tudjuk pontosan, de leginkább a petefészek rendellenes működésével hozzák kapcsolatba. Valószínűsíthető, hogy hormonális háttere is van a betegségnek, hiszen – csakúgy, mint terhesség alatt – ösztrogén hatására a mióma mérete megnő.
Petevezetékek rendellenességei
A petevezeték egy kürt alakú cső, amelynek feladata, hogy a megérett, illetve a megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. Ha a petevezetékek elzáródtak vagy sérültek, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, és a petesejt megtermékenyítése nem tud bekövetkezni. Az elzáródott petevezeték ugyanakkor nem csak a meddőségért lehet felelős. Ha az egyik petevezeték részlegesen van elzáródva, akkor megnövekszik a méhen kívüli terhesség kockázata.
A legtöbb nő átjárható petevezetékekkel rendelkezik, ám ha valaki korábban átesett kismedencei fertőzésen, chlamydia- vagy gonorrhea-fertőzésen, vakbélgyulladáson, méhen kívüli terhességen, endometriózison vagy egyéb betegségen, mely esetleg a petevezetékek károsodását okozhatja, akkor felmerül a részleges vagy akár teljes petevezeték elzáródás kockázata.
Mivel tüneteket jellemzően nem produkál ez a probléma, ezért sokan nem is tudnak róla, és csak a vizsgálat során derül rá fény. Régebben az életkor alapú termékenységgel kapcsolatos kutatások a nőkre összpontosítottak. Az újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a meddőség esélye az életkorral, mind a férfiak, mind a nők körében nő.
Egy 2019-es amerikai tanulmány megállapította, hogy:
- Az idősebb apáknál magasabb a meddőség aránya, még akkor is, ha partnerük 25 év alatti.
- A 45 év feletti férfiak partnereinél nagyobb a preeklampszia “terhességi toxémia”, a koraszülés és a terhességi cukorbetegség kockázata.
- A 45 év feletti férfiak babái nagyobb valószínűséggel jönnek világra születési rendellenességgel, alacsony születési súllyal és alacsony Apgar-értékkel (ez a csecsemő általános egészségi állapotának mértéke a születéskor).
Forrás: Maternal, infant and childhood risks associated with advanced paternal age: The need for comprehensive counseling for men / N. Phillips, L. Taylor, G. Bachmann
A kor előrehaladtával az alábbi komplikációk esélye is megnő:
Veleszületett fejlődési rendellenességek kockázata
Genetikai defektusok:
- kromoszóma-rendellenességek: Down szindróma esetében három 21-es kromoszóma található a sejtekben. Gyakorisága az anyai életkor emelkedésével nő. A betegség nem gyógyítható, ugyanakkor felismerhető a terhesség alatt genetikai szűrővizsgálattal.
- génhibák: Nyitott gerinc esetén a gerinc nyitott marad, ezért sérülhet a gerincvelő, mely bénuláshoz, széklet-és vizelettartási zavarokhoz vezethet. A terhesség megszakítása javasolt, mert vízfejűséget okozhat. Folsav pótlásával ez a fejlődési rendellenesség megelőzhető.
Környezeti ártalmak okozta defektusok:
- alkoholfogyasztás (fetális alkohol szindróma),
- kábítószerfogyasztás (a magzatban a központi idegrendszer és a húgyutak fejlődési rendellenességét idézi elő),
- dohányzás (csökkenti a magzat súlygyarapodását, az újszülött testi-szellemi fejlődése elmarad)
- magzatot károsító gyógyszerek (ún. teratogének: pl. radioaktív sugárzás, thalidomid),
- különböző vírusok, baktériumok okozta fertőzések (pl. rózsahimlő, szifilisz, kanyaró)
Koraszülés kockázata
A szülés normál esetben a terhesség 37–42. hetében indul meg. A betöltött 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után pedig túlhordásról beszélünk. A koraszülésnek számos veszélye van. A koraszülött babák nemcsak kisebbek, de a szervezetük is éretlenebb, mint a betöltött 37. hét után született újszülöttek esetében.
Alacsony születési súly
Az alacsony születési súly a csecsemőhalandóság egyik fő kockázati tényezője. Az alacsony születési súly kifejezés a 2500 grammos vagy annál kisebb súlyú csecsemőkre vonatkozik, tekintet nélkül a terhességi korra és az alacsony születési súly okára.
Ezek ijesztően hangozhatnak, de nem érdemes túl sokat aggódni miattuk. Bár egyes szövődmények gyakoribbak az életkor előrehaladtával, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenkivel előfordulnak majd. A modern egészségügy megfelelő szűrő és diagnosztikai eszközökkel rendelkezik a fent említett kockázatok minimalizálásához.
