A nyirokrendszer megfelelő működése elengedhetetlen a test tisztulási folyamatainak elősegítésében és a különböző betegségek megelőzésében. Az immunrendszer részeként fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása, emellett fontos szerepet tölt be a folyadék egyensúly fenntartásában, a zsírok felszívódásában és szállításában, a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban is.
Nyirokerek szerepe és struktúrája
A nyirokrendszer a test szövetei között található folyadékok, a nyirok elszállításáért felelős. A nyirokerek a kötőszövetekből indulnak, és a nyirokfolyadékot a nyirokcsomók felé vezetik. Ezek az erek falai egy sejtrétegből állnak, amely lyukacsos alaphártyával van ellátva, így biztosítva a gyors anyagforgalmat. Az erek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokerek mentén elhelyezkedő nyirokcsomók fontos immunológiai szerepet töltenek be, mivel itt történik a kórokozók kiszűrése és az immunválasz megindítása.
A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, – mennyiségileg jelentősebb – részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül. A nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik: a szövetekben uralkodó nyomás, a nyirokerek ritmikus összehúzódása, a vázizmok működése (izompumpa), a nyirokerekben levő billentyűk hatékonysága, a nagyvénák szívóhatása (negatív mellűri nyomás), a verőerek pulzálása, a nyirokereket rögzítésére szolgáló rostok, ill. idegi és hormonális hatások.
Nyirokcsomók elhelyezkedése és felépítése
A nyirokcsomók a nyirokrendszer alapvető elemei, melyek szerte a testben elszórva találhatók, különösen a nyak, a hónalj, az ágyék és a mellkas területén. Ezek a kis, bab alakú szervek a nyirok áramlását szabályozzák, és a benne található kórokozókat, idegen anyagokat szűrik ki.
A nyirokcsomók limfocitákat tárolnak, és a nyirokfolyadékból szűrik ki a salakanyagokat, a kórokozókat és a sérült sejteket (beleértve a rákos sejteket is). A nyirokcsomókban lévő limfociták a nyirokrendszerben talált baktériumokat és vírusokat is megtámadják és megsemmisítik. Ez az oka annak, hogy a nyirokcsomók gyakran megduzzadnak, amikor betegek vagyunk, vagy olyan betegséggel küzdünk, mint a megfázás vagy az influenza.
A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.
A nyirokcsomókban található limfociták – a fehérvérsejtek egy típusa – felismerik és elpusztítják a kórokozókat.
Limfociták
A limfociták küzdenek meg a betegségekkel és a fertőzéseket okozó mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal és parazitákkal.
Fontos sejtjei a szervezet immunrendszerének. A limfocitáknak három típusa létezik:
- A B-sejtek (B-limfociták) antitesteket termelnek a fertőzések leküzdésére.
- A T-sejtek (T-limfociták) megvédik a szervezetet a betegségekkel és fertőzésekkel szemben, és szabályozzák az immunválaszt.
- A természetes gyilkos sejtek megtámadják a vírussal fertőzött sejteket és a kóros sejteket, például a rákos sejteket.
Mitől lesz duzzadt egy nyirokcsomó?
- Rövid vagy hosszantartó gyulladások. Előbbi esetben általában hirtelen duzzad meg egy nyirokcsomó, és tapintásra fájdalmassá válik, míg az utóbbi esetén a nyirokcsomó kötőszövetesen átalakulhat és tartósan duzzadttá, tömötté válik, de a nagysága lényegesen nem nő.
- A gyulladások esetén a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések kitüntetett szereppel bírnak, de lehet a gyulladás immunológiai eredetű vagy csomóképződéssel járó betegségek megjelenése.
- Nyirokszervekből kiinduló daganatok esetén egészen nagy konglomerátum-szerű képletek is kialakulhatnak.
- Daganatos áttétek esetén a nyirokcsomó leggyakrabban fokozatosan növekszik. A tapintás is közelebb viheti a szakembert a diagnózishoz, de legcélszerűbb valamilyen képalkotó eljárást, ill. természetesen citológiai vagy szövettani vizsgálatot kérni a felmerült gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához.
A nyirokrendszer betegségei
Fertőzések és gyulladások
A nyirokcsomók gyakran reagálnak gyulladással a fertőzésekre, legyen szó vírusos vagy bakteriális eredetűről. A streptococcus vagy staphylococcus baktériumok által okozott torokgyulladás, valamint az Epstein-Barr vírus okozta mononukleózis gyakran vezet a nyirokcsomók duzzanatához.
Ezek az általában fájdalmas duzzanatok az immunrendszer válaszreakciói a fertőzésre. Komolyabb fertőzések, mint például a TBC vagy Lyme-kór, speciális kezelést igényelnek, és hosszantartó gyulladást okozhatnak a nyirokcsomókban.
Nyiroködéma és tünetei
Nyiroködéma akkor alakul ki, amikor a nyirokrendszer nem képes megfelelően elvezetni a szövetek közötti folyadékot, ami duzzanatot okoz. Ennek oka lehet genetikai rendellenesség, amely a nyirokerek nem megfelelő kialakulásából ered, vagy szekunder okok, például daganatok és azok kezelése, amelyek zavarják a nyirokáramlást. A nyiroködéma jellemző tünetei közé tartozik a lábujjak, kézhát és lábhát duzzanata, a bőr színének megváltozása, és a Stemmer-jel, amikor a bőrt nem lehet redőbe emelni.
Daganatos betegségek és azok jelei
A nyirokrendszer daganatos megbetegedései közé tartoznak a limfómák, amelyek a nyirokszövet sejtjeinek rosszindulatú burjánzásai. A limfómák két fő típusa a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin limfóma. Ezek a daganatok gyakran okoznak megnagyobbodott, ám általában fájdalom nélküli nyirokcsomókat. További jelek lehetnek a láz, éjszakai izzadás és indokolatlan fogyás. A diagnózis felállítása szövettani vizsgálattal történik, és a kezelés a daganat típusától és stádiumától függ.