Weboldalunk használatával jóváhagyjod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Ellopott emlékek – Tudj meg mindent az Alzheimer-kórról

Magyarországon hozzávetőlegesen 160.000 Alzheimer-kórban szenvedő ember él, de ha nem csak a közvetlen érintetteket nézzük, sokkal magasabb számról beszélhetünk. Ugyanis amellett, hogy a betegek száma folyamatosan emelkedik hazánkban és világszinten egyaránt, a betegségben érintett családtagok - vagyis szülők, nagyszülők, testvérek, unokák és közvetlen hozzátartozók - száma ennek a többszöröse, akiknek az életét szintén gyökeresen változtatja meg a betegség.

A legújabb statisztikák szerint az emlékezetzavarral élő embereket gondozó családtagok 40-75%-a jelentős pszichológiai betegséggel, és 15-32%-a depresszióval küzd. Így a közvetett érintettek száma legalább dupla annyi, mint amennyiről a statisztikák szólnak.
 

ALZHEIMER-KÓR VAGY DEMENCIA?


Sokan nem tudják, mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között és gyakori tévhit, hogy a demencia az öregedés természetes velejárója. Ez azonban - annak ellenére, hogy jellemzően idősebb korban jelentkeznek a tünetek - közel sincs így.

Az Alzheimer-kór egy olyan progresszív agyi betegség, amely sok évvel a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a kognitív funkciók gyors leépülésével, beszűkülésével jár. Jelenleg a betegség nem gyógyítható.

A demencia a tünetek egy adott csoportjának általános fogalma. A demencia jellegzetes tünetei a memória, a nyelv, a problémamegoldás és más gondolkodási képességek nehézségei, amelyek befolyásolják az ember mindennapi tevékenységek végzésének képességét. A demenciának számos oka van, melyek közül a leggyakoribb ok az Alzheimer-kór, ami az eseten 60-80%-áért felel.
 

AZ ALZHEIMER-KÓR KIALAKULÁSÁNAK OKAI


Nagyon egyszerűen fogalmazva az Alzheimer-kórt két, az agyban lerakódó anyag együttese okozza. Ezek a béta-amiloidok és a tau-fehérje csomók – illetve az ezek közt fennálló kapcsolat. 

Az Alzheimer-kór jellegzetes patológiája a béta-amiloid plakkok idegsejteken kívüli felhalmozódása az agyban, és a tau-fehérje csomók megjelenése az idegsejtekben. Ezek a változások aktiválják az immunrendszer sejtjeit az agyban (a mikrogliákat), melyek feladata a mérgező fehérjék kiirtása és az elpusztult sejtek törmelékeinek eltüntetése. Amikor a mikrogiáik nem képesek olyan ütemben „takarítani”, amilyen ütemben szükség lenne rá, krónikus gyulladás léphet fel, ami sejtvesztéshez, és így az agyszövet károsodásához és az agy zsugorodásához vezet.

Az Alzheimer-kór egy olyan progresszív agyi betegség, amely sok évvel a tünetek megjelenése előtt kezdődik.
 

AZ ALZHEIMER-KÓR TÜNETEI


Az egészséges felnőtt agyban körülbelül 100 milliárd neuron van, mindegyik hosszú, elágazó kiterjedéssel rendelkezik. Ezek a kiterjesztések lehetővé teszik az egyes neuronok számára, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki más neuronokkal. Ilyen kapcsolatokon (szinapszisokon) keresztül az információ apró vegyi anyagcseppekben áramlik, amelyeket az egyik idegsejt szabadít fel és egy másik idegsejt detektál.

Az agy körülbelül 100 billió szinapszist tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelek gyorsan haladjanak az agy idegsejtjein, létrehozva az emlékek, gondolatok, érzések, érzelmek, mozgások és készségek sejtalapját.

Az Alzheimer-kórt okozó béta-amiloidok megzavarják az idegsejtek közötti kapcsolatot a szinapszisokban, ami az idegsejtek károsodásához és halálához vezethet, a tau-fehérje csomók pedig blokkolják a tápanyagok és más esszenciális molekulák szállítását az idegsejtekben.

Az Alzheimeres tünetek súlyossága gyakorlatilag ezeknek a folyamatoknak az előrehaladottságától függ. A tünetek tükrözik az idegsejtek károsodásának mértékét az agy különböző részein.

A tüneteket azok súlyossága alapján 3 kategóriába sorolhatjuk: enyhe, mérsékelt és súlyos demencia.

Korai stádium
Enyhe Alzheimer-kór tünetek – a feledékenység szakasza

Az Alzheimer-kór demenciájának enyhe stádiumában az emberek többsége képes önállóan működni sok területen, de valószínűleg segítséget igényelnek bizonyos tevékenységeknél a függetlenség maximalizálása és biztonságuk megőrzése érdekében. Még mindig képesek vezetni, dolgozni és részt venni a kedvenc tevékenységekben.

Jellemző a rövidtávú memória romlása, nehézségek a helyes szavak megtalálásában, a mindennapi teendők elhanyagolása és a hobbik iránti érdeklődés fokozódása.

Középstádium
Mérsékelt Alzheimer-kór tünetek – a jelentősebb kihagyások szakasza

Az Alzheimer-kór demenciájának mérsékelt stádiumában (amely gyakran a leghosszabb szakasz), az egyéneknek nehézségei lehetnek a kommunikációval és a rutinfeladatok végrehajtásával, beleértve a mindennapi életet (például fürdés és öltözködés); időnként inkontinenssé válnak; és elkezd megváltozni a személyiségük és a viselkedésük (pl. gyanakvóbbak, izgatottabbak lesznek).

Jellemzően ebben a stádiumban a beteg nem ismeri fel hozzátartozóit, elfelejti a saját nevét, elveszíti időérzékét, nyugtalanná és apatikussá válik.

Előrehaladott állapot
Súlyos Alzheimer-kór tünetek – a kontroll elvesztésének szakasza

Az Alzheimer-kór demenciájának súlyos szakaszában az egyéneknek segítségre van szükségük a mindennapi életvitel során és valószínűleg éjjel-nappali ellátást igényelnek. Az Alzheimer-kórnak az egyének fizikai egészségére gyakorolt ​​hatása ebben a szakaszban különösen nyilvánvalóvá válik. A mozgásban részt vevő agyi területek károsodása miatt az egyének ágyhoz kötődnek. Az ágyhoz kötve sebezhetővé teszik őket számos betegséggel szemben (pl. vérrögök, tüdőgyulladás, bőrfertőzések, szepszis) amelyek a test egészére kiterjedő gyulladást váltanak ki és így szervi elégtelenséghez vezethetnek.

Ebben a szakaszban a beteg elveszíti az olyan magasabb funkcióit, mint az evés, a járás vagy a wc használat, illetve már nem tud információkat befogadni.

RIZIKÓFAKTOROK


Az Alzheimer-kór bárkinél kialakulhat, viszont van néhány tényező, amik fokozzák ennek valószínűségét – ráadásul a többségük olyan, amire nem tudunk kontrollt gyakorolni. A fő rizikófaktorok a következők:

Kor: Az Alzheimer-kór nem az öregedés természetes velejárója, mégis leggyakrabban 65 évnél idősebbeknél fordul elő.

Családtörténet: Azok, akiknek felmenői között van Alzheimer-kóros személy, nagyobb eséllyel vannak kitéve a betegségnek. Minél több ilyen rokon van a családban, annál nagyobb a betegség kialakulásának a rizikója.

Nem: Nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint a férfiaknál.

Genetika: A tudósok már azonosítottak olyan bizonyos genetikai változásokat, amik növelik a kockázatot, az azonban még nem világos számukra sem, hogy ezek miért fokozzák a betegség kialakulásának esélyét.

Fejet ért trauma/memóriaproblémák: Azok, akiknek traumás agysérülésük volt (pl. agyrázkódás), vagy akiknek memória- vagy egyéb gondolkodási problémájuk van, jobban ki vannak téve a betegségnek, mint akiknél nincs ilyen probléma.
 

KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE


Bár a betegség kialakulásában számos olyan faktor játszik szerepet, amire nincs ráhatásunk, az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát az alábbiak betartásával mérsékelhetjük:

  • Dohányzásról való leszokás
  • Rendszeres testmozgás
  • Elegendő minőségi alvás
  • Egészséges étkezés (sok gyümölcs és zöldség fogyasztása).
  • Meglévő/új egészségügyi problémák kezelése (különös figyelemmel a depresszióra, a 2-es típusú cukorbetegségre, a magas vérnyomásra és a magas koleszterinre).
  •  Az egészséges testsúly fenntartása.
  •  Az agy aktívan tartása, fejlesztése (élethosszig tartó tanulással).
  •  Omega-3 zsírsavak folyamatos bevitele

Nagyon fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk, ugyanis már fiatal(abb) korban fel kell készülnünk arra, hogy agyunk egészséges maradjon és jól funkcionáljon életünk végéig. Szellemi és fizikai aktivitással, egészségesebb életmód követésével pedig csökkenthető az agyi rendellenességek kialakulásának kockázata.
 

AZ OMEGA-3 ZSÍRSAVAK, MINT VÉDELMI TÉNYEZŐK AZ ALZHEIMER-KÓR ELKERÜLÉSÉBEN


Mint azt már sok kutatás és tanulmány igazolja, az omega-3 zsírsavak életünk több, szerteágazó területén hatékonyan lépnek fel bizonyos betegségek, egészségügyi problémák megelőzésében és a már kialakult tünetek kezelésében. 

Nincs ez másképp az Alzheimer-kórnál sem.

Hogy hogyan segíthetnek ezek a zsírsavak a betegség elkerülésében, mára már számos kutatás vizsgálja, az eredmények pedig biztatóak.

Egy 2016-ban publikált kutatás (doi:10.1096/fj.201600896) rávilágított arra, hogy az omega-3 zsírsavak elősegítik a béta-amiloid kiürülését az agyból a glymphatikus rendszer funkcióinak közvetítésével. Ezzel segítik a mikrogliák munkáját, és segíthetnek elkerülni a béta-amiloid plakkok elszaporodása miatt kialakuló krónikus gyulladást, ami sejtvesztéshez és így az agyszövet károsodásához és az agy zsugorodásához vezet. 

A 2018-as „Az omega-3 zsírsavak pótlása Alzheimer-kórban: Szisztematikus áttekintés” című kutatás (DOI: 10.1080/1028415X.2017.1321813) összesen 361 olyan tudományos cikk és vizsgálat eredményeit dolgozza fel és rendszerezi, amik az omega-3 zsírsavak Alzheimer-kórra gyakorolt hatását kutatták. A feldolgozott kutatások alapján a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy az omega-3 zsírsavak leginkább a megelőzésben és az Alzheimer-kór kialakulásának kezdeti szakaszában jelenthetnek hatékony segítséget, amikor az agy működése még csak enyhén károsodott. És bár a kutatások közül néhány kimutatta a kognitív funkciók skálájának változását súlyosabb Alzheimeres esetekben is, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy az omega-3 zsírsavak alkalmasa az Alzheimer-kór kezelésére.
 

ÖSSZEGZÉS


Bár az Alzheimer-kór nem válogat és több olyan tényező növelheti a kialakulásának valószínűségét, amire nincs befolyásunk, egészséges életmóddal, szellemi és fizikai aktivitásunk folyamatos fenntartásával csökkenthető az agyi rendellenességek kialakulásának kockázata. A megelőzésben és a korai stádium az omega-3 zsírsavak is segítséget jelenthetnek, amit egyre több tudományos vizsgálat és kutatás igazol.

 

 

 

 

 

 

Forrás:

http://www.alzheimerweb1.hu/

https://www.nature.com/articles/s41593-019-0433-0

https://alz-journals.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/alz.12068

https://www.maszol.ro/index.php/eletmod/114341-hajlamosabbak-a-n-k-az-alzheimer-korra

https://www.ohsu.edu/brain-institute/understanding-alzheimers-disease

https://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-10/foas-abo102616.php 

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28466678/ 

Tartalomhoz tartozó címkék: Megoldások betegségekre

Keresés