Mi a különbség a prebiotikumok és a probiotikumok között?
Első gondolatunk talán az lehetne józan paraszti ésszel, hogy a hajdani prebiotikumokból lesznek a későbbi probiotikumok, ám nem ez a jó válasz, ez a kettő nagyon más szerepet tölt be a szerveztük egészséges működése szempontjából.
A rövid válasz az, hogy az egyik egy, a szervezetünk számára nagyon hasznos baktérium, a másik pedig ennek a tápláléka. No de melyik, melyik? Kezdjük azzal, amiről már többet hallottunk:
A probiotikumok baktériumok, azokból a fajtákból, amiknek örülünk, hogy vannak. Ezek jótékony hatásúak, amiket bizonyos élelmiszerekkel vagy táplálékkiegészítőkkel viszünk be a szervezetbe, és amik az emésztőrendszerünkben fejtik ki jótékony hatásukat.
Miben segítenek a probiotikumok?
Az emésztőrendszerünkben is szeretjük, ha minden megy a maga útján és ritmusában. Ennek egyik alappillére a megfelelő bélflóra, a probiotikumok pedig ennek fenntartásában nyújtanak segítséget. Megvédik a szervezetünket a káros baktériumoktól és gombáktól (amik például emésztési és felszívódási zavarokat okozhatnak). Emellett erősítik az immunrendszert és segítenek az esetleges gyulladások csökkentésében, valamint csökkentik a rák kockázatát. Egyes bélbaktériumok K-vitamint és rövid láncú zsírsavakat alkotnak, ez utóbbiak a vastagbélben lévő sejtek egyik fő tápanyagforrása. Így a probiotikumok megfelelő helyen való jelenléte elengedhetetlen testünk, emésztőrendszerünk ideális, egészséges működéséhez.
Mik lehetnek a jó probiotikumok?
Több fajta baktérium tartozik ide, melyek legtöbbje két kategóriába sorolható:
Lactobacillus: ez leggyakoribb probiotikum, ami segíthet a hasmenés leküzdésében, és azokon az embereken, akik nem tudják megemészteni a tejcukrot (laktózt).
Bifidobacterium: természetesen jelen van a vastagbélben, a bifidobaktériumok harcolnak a bélben lévő káros baktériumok ellen, megakadályozzák a székrekedést, és támogatják az immunrendszert. Továbbá bizonyítékok támasztják alá, hogy a bifidobaktériumok segítenek csökkenteni az egyes rákkeltő enzimek koncentrációját a belekben.
Ha ezekkel találkozunk valamilyen élelmiszer vagy táplálékkiegészítő leírásában, már nem tudunk nagyot hibázni.
A prebiotikumok - röviden és tömören - a probiotikumok táplálékai. Így, ha ezek nincsenek jelen a szervezetünkben, akkor hiába pótoljuk az antibiotikum kúra során csak az előbbit, prebiotikumok nélkül a probiotikumok nem képesek életben maradni a szervezetünkben.
A prebiotikumok szénhidrát típusú, jellemzően rostokból származó tápanyagok a szervezetünkben, amit mi nem tudunk megemészteni.
Hogyan lehetnek a tápanyagok, ha azt mi nem tudjuk megemészteni?
A prebiotikumok nem a mi szervezetünk számára hasznos tápanyagok, mivel ezek emésztetlenül haladnak végig a vékonybélben. A vastagbélben fermentálódnak, ennek eredményeként megfelelő táptalajt nyújtanak az itt jelenlévő probiotikumoknak. Így támogatva a szervezünket, emésztőrendszerünket abban, hogy a jótékony baktériumok kerüljenek túlsúlyba, és azok szaporodjanak, segítve nem csak az emésztésünket, de az immunrendszerünket is. Tehát nem oly módon hasznosulnak bennünk, mint például a fehérjék vagy a vitaminok, amik beépülnek a szervezetünkbe, hanem közvetett módon támogatják az egészséges működésünket.
Táplálkozásunk fontos szerepet játszik az emésztőrendszerünkben élő jó és rossz baktériumok egyensúlyában. Ha magas cukor- és zsírtartalmú ételeket fogyasztunk, azok negatívan befolyásolják a bélsavakat, amiknek köszönhetően a káros baktériumok túlszaporodnak. Ha rendszeresen ilyen ételeket fogyasztunk, akkor folyamatosan a káros baktériumokat tápláljuk, amik ennek köszönhetően képesek gyorsabban növekedni anélkül, hogy a jó baktériumok (a probiotikumok) megakadályoznák őket ebben. Emellett az antibiotikumok is olyan negatív változásokat idéznek elő ebben a baktérium egyensúlyban, amit nehéz helyre állítani, és emésztőrendszeri problémákat okozhatnak.
Hogyan állíthatjuk helyre az egyensúlyt?
Érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra. Sok prebiotikus rostot tartalmaznak például a hüvelyesek, a zab, a banán, a bogyós gyümölcsök, a csicsóka, a hagymák, ezek között például a fokhagyma is. Vannak olyan ételek is, amelyek természetesen tartalmaznak hasznos baktériumokat is, mint például a kefír, a joghurt, valamint egyéb erjesztett élelmiszerek: savanyú káposzta, kombucha tea és néhány savanyúság. (Ha ez utóbbiak közül választasz, mindenképpen ellenőrizd, hogy nem pasztőrözött-e, mivel ez a folyamat megöli a baktériumokat.)
A probiotikumoknál kockázati faktor, hogy ezek nagyon könnyen elpusztulnak, érzékenyek a hőre, az időre és a szervezetben található savakra (például a gyomorsavra), és mivel az emésztőrendszerünk „végén” a vastagbélben fejtik ki hatásukat, fontos, hogy oda épségben eljussanak. Ezért ha úgy érzed, felborult emésztési egyensúlyod, érdemes olyan készítménnyel támogatni szervezetedet, ami képes a pre- és probiotikumokat épen eljuttatni a vastagbélig.
